BEFAGYOTT VÁLL GYÓGYTORNÁJA: MÁR NÉHÁNY ALKALOM JAVULÁST HOZHAT!

A befagyott váll (latinul adhesiv capsulitis) a vállízületet érintő betegség. Fő tünete az ízület merevsége, a mozgástartomány beszűkülés és a nagyfokú fájdalom.

Az általános tünetek miatt nehéz elkülöníteni más, hasonló tüneteket produkáló kórképektől. A befagyott váll legtöbbször inkább gyűjtőfogalom a vállat érintő, különböző kórképekre. Bizonyos szakirodalmak a különböző sérülésekhez és műtétekhez társuló mozgásbeszűküléseket szintén befagyott váll szindrómaként jelölik meg. Azonban a klasszikus értelemben vett befagyott váll szindróma előfordulása valójában 2%. Ám a mai modern képalkotó diagnosztika (MRI, röntgen, CT) lehetővé teszi a vállízületet érintő kórképek elkülönítését, mégis gyakran kiderül, hogy a pácienst félrediagnosztizálták.

Befagyott váll szindróma esetén valójában a mozgásbeszűkülés hátterében nem áll fenn vállízületi vagy vállízület környéki krónikus folyamat, azaz betegség. Ha a vállízület mozgásai valamilyen trauma, műtét vagy betegség következtében szűkülnek be, akkor másodlagos befagyott vállról beszélünk.

Ahhoz hogy megértsük a befagyott váll kialakulását és anatómiáját, meg kell ismerkednünk a váll és a vállízület felépítésével.

A vállöv 5 ízületből épül fel, testünk legnagyobb mozgástartományban mozgatható ízülete, éppen ezért ilyen sérülékeny.

Az ízületet 3 csont alkotja:

• a kulcscsont
• a lapocka
• és a felkarcsont.

A vállöv alkotásában több ízület is részt vesz, amelyek közül a legfontosabb a vállízület. A vállízületet a felkarcsont és a lapocka alkotja. Ahhoz, hogy a felkarcsont megfelelően illeszkedjen a lapocka nyúlványához, szükség van egy izomkötegre. Ehhez szükséges a rotátorköpeny, amely egyben a legnagyobb stabilitást is biztosítja. A rotátorköpenyt alkotó izmok a lapockán erednek és a felkarcsont fejét elől, felül, hátul köpenyszerűen beborítva tapadnak a felkaron.

Ahhoz, hogy a váll-vállízületi mozgásai a teljes mozgástartományon létrejöjjenek, a vállövet alkotó összes ízületnek és összeköttetésnek harmonikusan együtt kell dolgozniuk.

A befagyott váll kialakulása és a hátterében zajló folyamatok lefolyása máig nem pontosan ismert. A különböző vizsgálatok és műtéti beavatkozások során megállapították, hogy az ízületi tok és a tok belső felületén elhelyezkedő hártya érintett leginkább.

A betegség kezdeti fázisában a gyulladásos folyamatok a meghatározóak, majd később az ízületi tok és a szalagok mozgása beszűkül (azaz kontraktúra jön létre).

Először 1934-ben Codman beszélt befagyott váll szindrómáról, melynek a kritériumai a következők:

• Általában a tünetek lassan fejlődnekki és folyamatosan rosszabbodnak traumás előzmény nélkül.
• A fájdalom a felkar felső harmadában
• A beteg nem tud az érintett oldalán aludni.
• A beteg nem tudja a karját emelni és kifelé fordítani.
• A passzív és az aktív mozgások fájdalmasak, csökkentek.
• Általában a röntgen vizsgálat negatív.
• Erős fájdalom kíséri a betegséget.

Ezeket a tüneteket tapasztalja? Tapasztalt, empatikus gyógytornászra van szüksége, akivel 2-3 napon belül elkezdhetik a gyógytornát? Tekintse meg szabad időpontjainkat!

A kórkép lezajlása 4 fázisra oszlik:

I. Fájdalmas stádium (kevesebb, mint 3 hónapig tart)

Lassan, fokozatosan kialakuló fájdalom jellemző, mely leginkább éjszaka, nyugalomban jelentkezik, de a vállmozgások is fájdalmasak. Ebben a stádiumban mozgásbeszűkülés nem jellemző.

II. Fagyási stádium (a panaszok kezdetétől 3-9 hónap)

A fájdalom az előző stádiumhoz képest erősebb, a mozgástartomány beszűkülése jelentős. Először a kar kifelé fordítása és a kar emelése az érintett, majd a mozgásbeszűkülés minden irányba kiterjed, tehát nehezen tudja mozgatni az érintett oldali karját.

III. Befagyott stádium (a panaszok kezdetétől számított 9-15 hónap)

Nagyfokú mozgásbeszűkülés a meghatározó, amely leginkább a váll kifelé forgatását, az úgynevezett kirotációt érinti. Ebben a stádium nagyfokú fájdalom már nincs, inkább a mozgások vége fájdalmas. Azaz akkor jelentkezik panasz, amikor például teljesen megemelte a karját.

IV. Oldódási stádium (a panaszok megjelenése utáni 15. hónaptól akár a 30. hónapig is eltarthat)

Fokozatosan jönnek vissza az ízületi mozgások minimális fájdalom mellett. Tehát újra tudja használni a karját, könnyebb lesz például öltözködni, fésülködni.

Ahhoz hogy a befagyott váll szindrómát elkülönítsük más, hasonló tünetekkel járó kórképektől (pl. rotátorköpeny szakadás) nagyon fontos a részletes kikérdezés (anamnézis felvétel) és a pontosan dokumentált fizikális vizsgálat. A diagnózis felállításában a következő kritériumok és vizsgálatok állnak a szakember segítségére:

• mozgás csökkenéssel járó vállfájdalom minimum 4 hétig,
• nyugalmi/éjszakai fájdalom,
• a hétköznapi mozgásokat nehezítő súlyos vállfájdalom,
• az aktív és passzív mozgások során a kar mozgása jelentősen beszűkült,
• röntgent eltérés nincs,
• nincs traumás, műtéti előzmény.

A képalkotó vizsgálatokat tekintve az ultrahangon és az MRI felvételeken az ízületi tok, szalagok és bizonyos izmok (felkar izmok, lapocka izmai) elváltozásai figyelhetők meg.

Bizonyos tényezők növelik a befagyott váll szindróma kialakulásnak lehetőségét. Leggyakoribb rizikófaktor a nem és az életkor. A betegség jellemzőbben fordul elő nők körében, illetve kialakulása 40-65 éves kor között gyakori. Ezen kívül más tényezők, a mozgásképtelenség, anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek), neurológiai, szív-, érrendszeri és a pulmonális betegségek is hozzájárulhatnak a kórkép kialakulásához.

Korábbi befagyott váll szindróma hajlamosító tényező az elváltozás újbóli kialakulására, illetve gyakori, hogy a későbbiekben mindkét oldal érintett lesz.

Hajlamosító tényezők, rizikófaktorok

Az alábbi kórképek hajlamosító tényezőnek számítanak a befagyott váll szindróma kialakulásában.

• Különböző anyagcsere betegségek:
  • cukorbetegség
  • pajzsmirigyműködés zavarai
• Szív és érrendszeri elváltozások
• Tüdőbetegségek
• Egyes neurológiai kórképek

Cukorbetegek körében egyértelműen nagyobb arányban fordul elő befagyott váll szindróma, a betegség kialakulása 10-20% közé tehető. Kutatások kimutatták, hogy minél régebb óta áll valaki inzulin kezelés alatt, annál korábban alakul ki befagyott váll. Esetükben a fájdalom és a mozgásbeszűkülés nagyobb mértékű, és a gyógyulás is elhúzódó lehet, valamint gyakoribbak a visszamaradó panaszok.

A pajzsmirigy működés zavaraiban szenvedők körében gyakori a mindkét vállat érintő befagyott váll szindróma, illetve kutatások kimutatták, hogy alul- és felülműködő pajzsmirigy problémák esetén a probléma előfordulása 10,9%-ra tehető.

Lelki okok a befagyott váll mögött

Bár a különböző fájdalmak okait nem lehet csak lelki eredetűnek tekinteni, gyakran a lelki tényezők, a stressz jelentősen befolyásolják egy betegség lefolyását, illetve a gyógyulás időtartalmát.

A befagyott váll szindróma, illetve egyéb mozgásbeszűküléssel járó kórképek lelki hátterében leginkább túlterheltség, stressz vagy a túl nagy felelősség áll.

Komolyabb lelki megterhelés esetén a testünk feszültséggel reagál, „védekezik”, melyre a nyak-váll környéki izmok a legérzékenyebbek. Félelem, depressziós állapot, szorongás következtében gyakran összehúzzuk a nyakunkat, a vállakat előre ejtjük, mely hatására a környékbeli izmok megfeszülnek. Ezek a folyamatok hosszú távon krónikus váll és nyakfájdalomhoz, az ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezethetnek.

Sérülések következtében kialakuló befagyott váll

A vállízületi mozgások beszűkülését eredményezheti, minden a vállat és a váll környékét érintő betegség és műtét (például rotátorköpeny szakadás, kartörés). A nyaki porckorong rendellenességekkel szenvedők körében szintén gyakran fordul elő, hogy a váll mozgásai beszűkülnek. A befagyott váll kialakulását elősegítheti a váll hosszas rögzítése, így a nyak-váll körüli sérüléseknél, betegségeknél és műtétek után nagyon fontos a korai mozgatás a betegség megelőzésére.

A vállízület mozgásbeszűkülése

A vállízületi mozgások beszűkülését nem csak a befagyott váll szindróma eredményezheti, számos más kórkép, sérülés állhat a háttérben:

• trauma: törés, rándulás, ficam, szalagrándulás, izomhúzódás, izomszakadás
• túlterheléses problémák
• bursitis, avagy a vállízületi nyáktömlő gyulladása
• a vállízület instabilitása
• meszesedési folyamatok
• ízületi kopás, arthrózis
• nyaki gerinc elváltozásai

Ezek alapján fontos a pontos diagnózis felállítása, mely történhet, orvosi vizsgálattal, képalkotó diagnosztikával (RTG, CT, MRI), mozgásvizsgálattal vagy a fájdalmat provokáló speciális tesztekkel. Váll fájdalom és vállízületi mozgásbeszűkülés esetén fontos a megfelelő szakember felkeresése a pontos diagnózis felállításához és a célzott kezelés megkezdéséhez.

Akut és krónikus vállfájdalom

A váll fájdalmakat csoportosíthatjuk a panaszok megjelenése óta eltelt idő szerint. Ez alapján megkülönböztetünk akut és krónikus vállízületi fájdalmat.

Az akut fájdalmak hirtelen alakulnak ki, valamilyen túlerőltetéshez, sérüléshez (pl. a rotátor köpeny szakadása) köthetők.

A krónikus fájdalom ezzel szemben legalább 3 hónapja fennáll, nagyjából állandó fájdalom. Leggyakrabban ízületi kopás, ízületi gyulladás, meszesedés miatt alakul ki.

Vállfájdalom kar emeléskor

A kar emelése számos kórkép esetében fájdalmas lehet, de leggyakrabban az Impigement szindróma vagyis Ütközéses szindróma és a rotátorköpeny sérüléseinek jellemző tünete.

Impigement szindróma/ütközéses szindróma esetén a felkarcsont feje a kar emelése során beleütközik a vállcsúcsba és a vállcsúcs alatti térben lévő képleteket irritálja.

Leggyakrabban az ízületi instabilitása áll a háttérben, mely során a vállat stabilizáló izomzat (rotátor köpeny) egyensúlya felborult. A supraspinatus nevű izom fő feladata a felkarcsont fejének megfelelő helyen tartása az ízületi vápában a különböző vállízületi mozgások során. Azonban ha ez az izom gyenge, a felkarcsont felcsúszik, beleütközik a vállcsúcsba és az ott elhelyezkedő inakat és a bursát (nyáktömlőt) irritálja, ezáltal gyulladást okozva. Jellemző tünete a kar fájdalmas emelése nagyjából 60-120° között. A szindróma kialakulásához a rotátorköpeny sérülése, csontkinövés vagy a biceps inának gyulladása is vezethet.

Rotátorköpeny szakadás

Az úgynevezett rotátor köpeny egy izomköpeny, amely a vállízületet elölről, felülről és hátulról beborítja. Négy izomból álló komplexum: m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. teres minor és a m. subscapularis. Mind a négy izom a lapockán ered és a felkarcsonton tapad, biztosítják a vállízület dinamikus stabilitását, illetve a mozgások közben a felkarcsont fejét az ízületben optimális helyen tartják.

A rotátor köpeny sérülése és szakadása kialakulhat folyamatos egyoldalú terhelés vagy trauma következtében. Előbbi esetben degeneratív elváltozások indulnak el, mely miatt a rotátor köpeny egyes izmainak inai elhasználódnak, felrostozódnak, begyulladnak, de súlyos esetben el is szakadhatnak. Ez főleg olyan tevékenységeknél és sportoknál jellemző, ahol gyakori a kar fej fölé emelése. Trauma következtében kialakuló sérülés, szakadás esetén a hirtelen nagy erőbehatás okozza az inak károsodását. Ez főleg sportolóknál, testépítőknél jellemző.

Rotátor köpeny sérülés esetén tompa fájdalom jelentkezik jellemzően a váll elülső részén vagy a delta izomnak megfelelően. A kar emelése és forgatása nehéz, fájdalmas. Gyakran előfordul, hogy az oldalra emelés kivitelezhetetlen. Jellemző az éjszakai fájdalom, illetve a kar mozgástartományának beszűkülése. Ilyen tünetek jelentkezése esetén érdemes felkeresni egy szakorvost a pontos diagnózis érdekében.

A terápia lehet konzervatív vagy műtéti. Sportolók esetében az azonnali műtéti megoldás a jellemző, de a halasztott műtét is hasonlóan eredményes lehet. A gyógytorna mindkét esetben elengedhetetlen része a terápiának. Konzervatív kezelés esetén fontos fájdalomcsillapító és a gyulladás csökkentő gyógyszerek szedése, valamint a fájdalmas fizikai aktivitások csökkentése. A gyógytorna vagy fizioterápia elsődleges célja szintén a fájdalom csillapítása, a mozgástartomány helyreállítása lágyrész technikákkal, ízületi mobilizációval, a kar nyugalomba helyezésével, óvatos gyakorlatokkal. Kinezio tape felhelyezése segítheti az ízület pozícionálását, ezáltal a fájdalomcsillapítást. Ezt követően fontos a rotátor köpeny stabilizáló funkciójának helyreállítása erősítő gyakorlatokkal. Fontos figyelembe venni, hogy a nem megfelelő formájú és időben történő gyógytorna gyakorlatok az ín újra sérüléséhez és a gyulladás visszatéréséhez vezethetnek.

Ízületi kopás, gyulladás

A vállízületi kopás vagy artrózis egy degeneratív ízületi megbetegedés, mely során a csontot borító porcfelszín elkopik. Gyakran jár együtt ízületi gyulladással, mely során a váll bedagad, fájdalom, merevség, mozgásbeszűkülés jelentkezik. A betegség lassan fejlődik ki és a fájdalom is fokozatosan rosszabbodik. Gyakori a vállízület kímélete a panaszok megjelenése esetén, mely a váll körüli izomzat rövidüléséhez, merevedéséhez, ezáltal a mozgástartomány csökkenéséhez vezet. A porckopásos panaszok kialakulhatnak előzmények nélkül is, azonban gyakran a túlerőltetés, hosszú ideje tartó, nem megfelelő terhelés állnak a panaszok hátterében.

A vállízület mozgásbeszűkülése

A vállízületi mozgások beszűkülését nem csak a befagyott váll szindróma eredményezheti, számos más kórkép, sérülés állhat a háttérben:

• trauma: törés, rándulás, ficam, szalagrándulás, izomhúzódás, izomszakadás
• túlterheléses problémák
• bursitis, vagy vállízületi nyákatömlő gyulladás
• instabilitás
• meszesedési folyamatok
• ízületi kopás, arthrózis
• nyaki gerinc elváltozásai

Ezek alapján fontos a pontos diagnózis felállítása, mely történhet, orvosi vizsgálattal, képalkotó diagnosztikával (RTG, CT, MRI) mozgásvizsgálattal vagy a fájdalmat provokáló speciális tesztekkel. Váll fájdalom és vállízületi mozgásbeszűkülés esetén fontos szakember felkeresése a pontos diagnózis felállításához és a célzott kezelés megkezdéséhez.

Gyógyszerek vállfájdalom enyhítésére

Legtöbb esetben a fájdalom csillapítása és a gyulladás csökkentése az elsődleges. Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint az aspirin vagy az ibuprofen segíthetnek a panaszok enyhítésében, azonban bizonyos esetekben az orvos ennél erősebb gyógyszereket is felírhat. A szájon át szedett gyulladáscsökkentők mellett a szakorvos injekciós fájdalomcsillapítást is alkalmazhat.

A kortikoszteroidos injekciók segítenek a fájdalom csökkentésében, a gyulladás megszüntetésében és ezáltal az ízületi mozgástartomány fokozásában. Ezek a kezelési lehetőségek főleg az I. („fájdalmas”) és a II. („fagyási”) stádiumban hatékonyak.

Gyógytorna lehetőségek befagyott váll kezelésére

A befagyott váll szindróma kezelése függ a betegség folyamatának stádiumától, valamint a páciens egyéni képességeitől. Fontos az olyan gyakorlatok végzése, amelyek segítik a vállöv mozgástartomány növelését és csökkentik a fájdalmat. A fizioterápiás kezelések megfelelő bemelegítés és a különböző fájdalomcsillapító módszerek után javasoltak. A gyakorlatokhelyes kivitelezésének elsajátításához ajánlott egy tapasztalt gyógytornászt felkeresni.

Fontos tudni azonban, hogy a terápia hatékonysága és a sikere azon múlik, hogy a páciens mennyi energiát fektet a rehabilitációba, a gyakorlatok helyes és rendszeres otthoni végzésébe.

Érdemes már a fájdalom első jelentkezését követően, gyengébb mértékű fájdalom esetén is lassan ám alaposan átmozgatni a vállízületet. A gyógytorna során alkalmazott speciális válltorna oki szintű megoldást kínál a befagyott váll kezelésére.

A gyógytorna során alkalmazott nyújtó gyakorlatok jótékony hatással vannak a megfeszült izmokra, segítségükkel az izmok ellazulnak, nem fogja érezni a görcsösséget a vállában, valamint helyreállítja a vállízület normál mozgástartományát is.

A nyújtó tornagyakorlatok mellett egy szakképzett gyógytornász a váll és a lapockastabilizálására is nagy hangsúlyt fektet a kezelések során. Ehhez a lapocka és a váll körüliizmok erősítését célzó, aktív, zárt láncú gyakorlatsorokat diktál Önnek a terapeuta. A zártláncú gyakorlatok közé tartozik például egy fekvőtámasz vagy egy plank helyzet, amelyekkel egy instabil váll is biztonságosan megerősíthető.

A gyógytorna gyakorlatokon kívül jól alkalmazhatóak a lágyrész technikák, masszázs, fascia és trigger pont kezelések.

Trigger pontnak nevezzük azokat a csomókat, amelyek az izomban vagy a fasciában (kötőszövet) alakultak ki. Ezek a csomók kívülről nem láthatóak, nyomásukra azonban jól meghatározott területre sugárzik ki a fájdalom. A módszer lényege, hogy a befeszült izmokban ezeket a kialakult izomcsomókat kitapintva, azokra enyhe nyomást helyezve feloldja és megszüntesse a fájdalmat okozó köteget.

A fascia/FDM terápia olyan modern kezelési forma, amely hatékonyan csillapítja a vállfájdalmat és kezeli az azt kiváltó okot. A befagyott váll hátterében akár a fascia diszfunkciója/disztorziója is állhat. Erre a legtermészetesebb kezelési módszert adja az FDM terápia, ugyanis manuális (kézzel kivitelezett) fogásokkal hat a kötőszövetre, amely a szerteágazó hálózata miatt távolabbi területekre is hatással van. Amint a fascia spazmusa (feszülése) csökken, a kötőszövet immobilizációja is oldódik. Mindez pozitív hatást gyakorol a panaszos területre, a teljes testre, és így a közérzetére is.

A kezelések célja a mozgástartomány beszűkülés minimalizálása, fájdalomcsillapítás és a vállövi funkció fenntartása. Fontos a hétköznapi mozgásokat figyelembevevő mozgássor összeállítása.

Olyan gyógytornászt keres, aki ugyanazon az áron elvégzi ezeket a kezeléseket és komplexen gyógyítja a befagyott váll kiváltó okát? Tekintse meg a kezeléseink árait!

Vállműtét befagyott vállra

A befagyott váll műtéti kezelése ritka, azonban ha semmilyen konzervatív kezelés nem segített, akkor az orvos műtéti úton eltávolíthatja a vállízületi letapadásokat és a gyulladásos folyamatok miatt kialakult hegszöveket.

A műtét általában artroszkópos, mely során néhány kis bemetszést ejtenek a vállízületen és azon keresztül vezetnek be egy kis cső alakú eszközt. Az artroszkópos műtét minimális beavatkozásnak számít, tehát a kórházi bent fekvés és a gyógyulási idő lerövidül és a rehabilitáció is gyorsabb. A beteg számára a műtéti stressz és a megterhelés mértéke is jelentősen csökken. Mint majdnem minden esetben, fontos a műtét után gyógytornász által vezetett rehabilitáció.

Alternatív gyógymódok befagyott vállra

Befagyott váll masszírozása

A masszázs, a gyógytorna és a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként segítheti a befagyott váll szindróma javulását. A masszírozás vagy a különböző lágyrész technikák serkentik a keringést a váll körüli izomzatban és szövetekben. A hajszálerek tápanyagokban és oxigénben gazdag vérrel telítődnek, helyi vérbőség alakul ki, mely segíti a káros és gyulladásos anyagcseretermékek elszállítódását.

Az ízületi mozgásbeszűkülés és a fájdalom következtében az izmok befeszülnek, rövidülnek, ami tovább fokozza a mozgástartomány csökkenését és a fájdalom fokozódását. Ez megelőzhető és javítható a különböző lágyrész kezelések alkalmazásával.

Lökéshullám terápia befagyott vállra

Lökéshullám terápia során hanghullámokhoz hasonló nagy energiájú nyomáshullámokat juttatnak a sérült szövetekbe beindítva az öngyógyító folyamatokat. Lökéshullám terápia során egy igen erős hanghatás hallható, mely kis kalapácsütésként érzékelhető.

A kezelés következtében az érintett területen a vérkeringés fokozódik, a gyulladást csökkentő faktorok nőnek, az anyagcsere javul. Befagyott váll esetében a vállízületi letapadások oldódnak, a meszes lerakódások és a gyulladásos anyagcsere termékek könnyebben szállítódnak el és ürülnek ki a szervezetből.

A lökéshullám terápiás kezelések kiegészíthetik a gyógyszeres és a gyógytorna kezeléseket a mihamarabbi gyógyulás érdekében.

Mikroáramú és izomstimulációs kezelések

A mikroáramúés izomstimulációs kezelési lehetőségek közül egyik leggyakoribb a TENS, azaz a Transzkután Elektromos Idegstimuláció. Az eljárás lényege, hogy gyenge elektromos impulzusokat vezetnek az idegek megfelelő, kulcsfontosságú pontjaiba a bőrre tapasztott elektródák segítségével. Ezek a kezelések fájdalommentesek és veszélytelenek.

Az impulzusok módosítják az ingerületküldés tulajdonságait, így megakadályozva a fájdalomérzetet kiváltó jelek eljutását az agyba. Illetve a mikoráram segíti a sejtek energiatermelését, így beindítja annak működését, elősegítve a gyógyulást.

Az izomstimuláció célja kettős: csökkenti az izommerevséget és fokozza a vérkeringést.

A kezeléseket naponta 2-3 alaklommal kell végezni, hogy az öngyógyító folyamatok beinduljanak. Elektroterápiás kezelések mellett is fontos a gyógytorna végzése napi szinten a fájdalom csillapítás és a mozgástartomány növelés érdekében.

Bár a befagyott váll hátterében nem tudjuk pontosan milyen folyamatok játszódnak le, általában kialakulását nem előzi meg semmilyen műtét vagy trauma. Mégis megfigyelhető, hogy a váll mozgásképtelensége (amely gyakran sérülés vagy műtét után jellemző) hozzájárulhat a kórkép kialakulásához.

Ha sérülés, műtét után azt tapasztalja, hogy a vállát, karját nehezen mozgatja, keressen fel szakorvost vagy gyógytornászt, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után segít személyre szabott terápiával visszaállítani az ízületi normál mozgástartományát.

Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy vállunkat a lehető leggyakrabban annak teljes mozgásterjedelmében mozgassuk. Legfontosabb a kar fej fölé emelése, mert ebbe a mozgásirányban alakul ki leghamarabb a mozgásbeszűkülés.

Szeretné megelőzni a befagyott váll kialakulását? Jelentkezzen be online vállspecialista gyógytornászunkhoz!

• Fontos a váll minél többszöri mozgatása a lehető legtöbb irányba, ameddig csak tudja.
• Figyeljen az óvatosságra és a fokozatosságra, ne erőltesse meg a vállát.
• A fájdalom csökkentésben a hideg vagy meleg borogatás, a nyugalomba helyezés, vagy fájdalomcsillapító és gyulladás csökkentő szedése segíthet.
• Ha a panaszai nem múlnak, vagy fokozódnak a mozgás hatására keressen fel egy vállspecialista szakorvost vagy gyógytornászt.

Befagyott váll szindróma kezelése során a gyógytornász először részletesen felméri az Ön állapotát. Az 1 órás állapotfelmérés alatt megvizsgálja, hogy mi áll a fájdalom hátterében. Ha pontos diagnózissal érkezik, a terapeuta akkor is megvizsgálja az ízületi mozgásokat, milyen mértékben csökkent a mozgástartomány, hol van a fájdalom helye, mely mozgásirányok fájdalmasak.

A betegség stádiumától függően több terápiás lehetőség közül választhatunk. Az első két fázisban, ahol a fájdalom a domináns tünet, fontos a fájdalomcsillapítás, mely a gyógyszeres kezelés mellett történhet lágyrész technikákkal és nyújtással. Megtanítjuk a páciensnek a fájdalom csökkenését eredményező pozíciókat ülésben, fekvésben. Fontos, hogy kerüljük a görnyedt ülést, ha lehet, a kart mindig támasszuk alá. Fekvéskor, alváskor fontos a megfelelő méretű párna használata. Megtanítjuk, hogyan mozgassa a karját fájdalommentesen, hogy a mozgásbeszűkülés mértékét csökkentsük, illetve, hogy a kart, hogyan ne terhelje túl. Nagy hangsúlyt fektetünk a tartáskorrekcióra, valamint a váll körüli izmok aktiválására.

A 2. fázisban, ahol még mindig a fájdalom a domináns, ami jellemzően a mozgástartomány végén jelentkezik, fontos a váll körüli izmok nyújtása véghelyzetben is.

A betegség 3. fázisában a fentieket ízületi mobilizációs technikákkal egészítjük ki. A terápia egésze alatt fontos, a gyógytornász által adott gyakorlatok otthoni végzése a mozgástartomány visszaállítása és a fájdalom csökkentése érdekében.

A gyógyulási folyamat még rendszeres orvosi és fizioterápiás kezelés mellett is lassú, 1,5-2 év is lehet. A befagyott váll szindróma a fájdalom és a mozgástartomány csökkenés következtében befolyásolja a mindennapi életet, korlátozza a munkavégzést és a hétköznapi tevékenységeket, melynek következtében pszichésen is megterhelő hatással lehet. A rendszeresen végzett gyógytorna gyakorlatok segíthetnek a fájdalom csillapításában, a mozgástartomány növelésében, ezáltal segítik az életminőség javulását.

Vállpanaszainak kezelésére időpontot honlapunkon keresztül online bejelentkezéssel vagy telefonon keresztül foglalhat. Több éves szakmai tapasztalattal rendelkező gyógytornászaink empatikusan és 100%-os odafigyeléssel dolgoznak. Miután telefonon, vagy online bejelentkezett, e-mailben kap egy értesítést az időpontról és az első alkalommal kapcsolatos tudnivalókról.

Az első alkalom egy állapotfelméréssel kezdődik, melyre, ha vannak, akkor hozza el az orvosi papírjait, leleteit. A gyógytornász megnézni, és ha a szükséges, elmagyarázza Önnek, hogy mi áll benne.

Érdemes váltó ruhát hozni, hogy kényelmesen érezze magát az órán. Vállprobléma esetén fontos a lapockák és a vállízület együttes mozgásának vizsgálata, így nőknél nem keresztpántos sportmelltartó vagy sima melltartó viselése javasolt, férfiaknál kérjük a póló levételét. 

A panaszok megbeszélést a fizikális vizsgálat követi, mely után megkezdődik az egyéni, célzott terápia. A kezelési tervet közösen alakítjuk ki, megbeszéljük a várható alkalmak számát a probléma súlyosságától függően, és ha szükséges javaslunk orvosi konzultációt.

Rendelőnkben igyekszünk a legmagasabb szolgáltatást nyújtani, a tünetek pontos okát feltárni és ennek megfelelően felépíteni a terápiát.