Vállfájdalom gyógytorna és állapotfelmérés 25% kedvezménnyel

A gerincpanaszokat követően a vállfájdalom a második leggyakoribb mozgásszervi panasz, amivel a páciensek orvost vagy gyógytornászt keresnek fel. A vállfájdalom gyakorisága a munkavégzéstől, vagy a sporttevékenységtől függően növekedik, de ugyanezt tapasztaljuk az életkor emelkedésével is.

Egy tanulmány szerint a 42-46 évesek 2%-a panaszkodik vállfájásra, az 56-60 éves korosztályban ez a szám 22%-ra nő. Ez az emelkedés a korral bekövetkező degeneratív elváltozásokkal is magyarázható (az inaink és a porcaink is velünk együtt öregszenek).

A vállízület a szervezet legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízülete, de anatómiai szerkezete alapján a legkönnyebben veszíti el a stabilitását. Az ízületet a felkarcsont felső részén lévő nagy gömb alakú ízületi fej és a lapocka külső részén lévő úgynevezett vápa adja. A vápa a vállízület esetében nagyon kicsi a gömbhöz képest, nem úgy, mint például a csípőízület esetében.

Így a vállízület stabilitásában a legnagyobb szerepet az izmok és szalagok játszák, mivel csontosan nem olyan tökéletesen illeszkednek az ízfelszínek. De tulajdonképpen ennek köszönhető a nagy mozgásterjedelem, ami előrefelé és oldalra is 180°-os.

A vállat passzív és aktív stabilizátorok tartják a helyén. A passzív stabilizátorok az ízületi tok és szalagrendszer, az aktív stabilizátorok az izmok. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a passzív tartó rendszerek egyénileg, öröklötten lehetnek akár lazábbak akár feszesebbek is.

Vannak akik „lazább felépítésűek”, az ilyen típusú emberek választják sportnak pl. a balettot, táncot, korcsolyázást és minden ilyen nagy mozgásterjedelmet igénylő sportokat (mivel könnyedén megy nekik) és vannak akik „kötöttebb” típusúak, akinek eszébe se jut, hogy olyan sok mozgást végezzenek a fejük felett.

Egyik sem feltétlenül baj, az a kérdés, ki milyen típusú és hogyan, mire használja a vállát. Ha például Önnek nagyon laza a szalagrendszere, megvan-e hozzá a nagyon erős izomzata, ami majd segíti a helyén tartani a vállát. Ha nincs, sajnos vállpanaszokhoz, majd sérüléshez fog vezetni.

Egy gyógytornász, az általa végzet betegvizsgálat során megvizsgálja fennáll-e ezt az úgynevezett általános ízületi lazaság. Az aktív stabilizációt a rotátorköpeny (4 különböző izom, ami köpenyszerűen borítja a vállat) izmai végzik el, ők harmonikusan kell, hogy bekapcsolódjanak, és együtt dolgozzanak.

Ha ezek az izmok nem megfelelően működnek (gyengék, rövidültek, fájnak) akkor zavar keletkezik a rendszerben és nem tudják megfelelően elvégezni a feladatukat. Sajnos, ha Önnek rossz a testtartása és a lapockája előrebillen, az is tud önmagában vállfájdalmat okozni, mivel a lapocka adja a „bázist”, ha nem megfelelő szögben áll, ahhoz képest a felkarcsont sem tud megfelelően mozogni. Tehát a vállfájdalom magas szintű anatómiai ismereteket és rendkívül komplex szemléletmódú gyógyítást igényel.

Ilyen anatómiai háttérrel most már el lehet képzelni, hogy a váll környékén rengeteg típusú fájdalom kialakulhat. Ha Ön vállfájásról panaszkodik, az egész vállövet és a nyakat is meg kell vizsgálnunk az állapotfelmérés alkalmával, mert anatómialag sok minden összetartozik ebben a régióban. Tehát nem elegendő csak a vállmozgásokat megnézni, hanem az egész testtartást, lapocka mozgásokat és a nyaki mozgásterjedelmet is meg kell vizsgálni.

Mi gyógytornászok rendelkezünk azzal a szaktudással, ami jogosít minket önálló betegvizsgálatra, ami tartalmazza a páciens panaszainak meghallgatását, célzott kérdéseket, az Ön testtartásának illetve jelen esetben vállának, lapockájának megtekintését, különböző speciális tesztek elvégzését, amivel célirányosan lehet tesztelni egy adott izmot, vagy szalagot, így könnyebben beazonosítható, hogy honnan eredhet a probléma. Tapintásos vizsgálattal a csontok, ízületek elhelyezkedésén túl az izmok tónusosságát is megállapítjuk.

Ha fény derül a vállfájdalom feltételezhető okára, célirányosan tudjuk kezelni. A vállfájdalmat rengeteg információ kapcsán lehet osztályozni, nézzük nagy általánosságban, milyen sokfélék lehetnek ezek a tünetek, és mennyi mindenre kell figyelni a fájdalom okának pontos meghatározásához:

• A fájdalom mozgás közben jelentkezik?
• Mozgáspálya melyik részén?
• Indításkor?
• Mindig csak egy bizonyos szögben,helyzetben?
• Csak a fej felett?
• Hát mögött?
• Amikor elöl keresztezi?
• Vagy akkor is fáj, ha nem mozdítja, mondjuk este ágyban fekvéskor, ráfekvéskor?
• Esetleg alig bírja mozgatni?
• Hogyan fáj, milyen jellegű a fájdalom?
• Egy ponton fáj?
• Ott nyomásérzékeny?
• Belenyilall?
• Vagy egy állandó tompa fájdalom jellemzi?
• Pontosan hol fáj? Mutassa meg!
• Hogyan fáj?
• Pontban?
• Vonalban?
• Egy nagyobb területen?
• Mióta fáj?
• Tudja mihez kötni a tünet megjelenését?
• Egy rossz mozdulathoz?
• Nehéz tárgy emeléséhez, cipeléséhez?
• Sport közben?
• Sport után?
• Ráesett?
• Támaszkodáskor?
• Reggel felkeléskor érezte, hogy fáj?
• Mennyire erős a fájdalom 0-10 skálán?
• Gyógyszert kellett-e bevennie?
• Tapintásra érezte-e duzzadtnak, melegnek?

Nagyon fontos tényező még az Ön életkora illetve neme is. És még lehetne jó sokáig sorolni….
Most nézzük leggyakrabban milyen típusú fájdalmak jelennek meg a vállban.

Akár a hétköznapi mozdulatok, mint például az öltözködés, fésülködés, hajmosás, fej feletti tárgyak leszedése, visszarakása is tudnak fájdalmat okozni. Jellemzően a kar 90°feletti emelésekor jelentkezik kellemetlen fájdalom, és egyszerűen nem tudja feljebb emelni a karját a páciens.

Fontos tényező, hogy ez egy direkt trauma után jelentkezik (például tenyérre, könyökre esés) vagy fokozatosan, idővel alakult-e ki a felső végtag használatakor. Ha Ön emlékszik esésre, az első gondolat az AC ízület vagyis vállcsúcs sérülése. A lapocka nyúlványa (acromion) és a kulcscsont (clavicula) külső vége alkotnak egy feszes ízületet. Ezt szalagok tartják feszesen.

Eséskor (főleg nyújtott karral, vagy könyökre eséskor) ezek a szalagok tudnak károsodni, esetleg szakadni is. Legrosszabb esetben, szakadáskor, Ön a karját alig tudja emelni, és a sérült válla, mintha magasabban is állna. Ilyenkor orvosi ellátásra van szükség.

Enyhébb esetekben a szalagok csak kicsit megrándulnak, és a mozgáspálya egy bizonyos szögében marad egy pontban nyilalló fájdalom. Fontos ilyenkor a sérült végtagot nyugalomba helyezni, pihentetni, a legtöbbször magától rendeződik a dolog pár napon belül. Esetleg segíthet fájdalomcsillapító, krém, és Kinesio Tape is, majd egy kis bemozgató gyógytorna fájdalom határig.

Ha Ön nem emlékszik traumára, vagyis fokozatosan alakult ki a vállfájdalom, az jellemzően folyamatos fej fölötti nyomó jellegű erőbehatásoknak köszönhető. Például konditermi edzések. Ilyenkor a sorozatos nagy erőbehatásra az ízület kopik, és fájdalmas a használata, vagyis edzés közben jelentkezik a fájdalom. Ilyenkor mindig nyugalomba kell helyezni a fájós vállat, az újabb terhelés/edzés csak rontani fog a fájdalmon.

Ha nem történt trauma, és a vállfájdalom tünetei fokozatosan alakultak ki, kezdetben enyhe tompa fájdalom, ami akár pihenéskor és mozgatáskor is fennáll, majd fej feletti mozgásoknál nyilall, gondolnunk kell a váll „becsípődésére” az úgynevezett Impingement szindrómára. Ennek oka a rotátorköpeny súrlódása a felette lévő csonthoz a kar emelésekor.

Minden vállfájdalom esetében ajánlott orvost, majd gyógytornászt felkeresnie panaszaival. Gyógytornászaink egy alapos állapotfelmérés után, célzott kezelésekkel tudják megszűntetni a fájdalom okát.

Vállfájdalom sok esetben jelentkezhet fekvéskor, ráfekvéskor. Ha Önnek volt valamilyen sérülése (elesés, megerőltetés, ráesés, ütközés) szinte biztos, hogy a válla nyomásérzékennyé válik, és ráfekvéskor is fájni fog. Ezek a direkt traumák beindítanak a szervezetben egy gyulladásos folyamatot, ami egy pár napig tartó, állandó fájdalommal jár.

Nyugalomban is fájhat a válla, ami mozgásra fokozódik, és a fájdalom erősödik fekvéskor. Ebben az esetben a gyulladást kell csökkenteni. Megfelelőek lehetnek a különböző gyulladáscsökkentő krémek és a jegelés, hidegterápia első körben. Ha nem múlik a fájdalom, ajánlott szakorvost vagy gyógytornászt felkeresni.

Rendszeres erős fizikai megterhelés hatására gyakran alakul ki a vállban a nyáktömlő gyulladása. Ez a kis zsákszerű képződmény az ízületben létrejövő ismétlődő nagy terhelés során súrlódásoknak, emiatt irritációnak és mikrotraumáknak van kitéve. Ilyenkor megvastagszik és begyullad. Az életkor előrehaladtával növekszik az előfordulása, mivel a meszesedés is csökkenti a rendelkezésre álló teret.

A vállízületi nyáktömlő gyulladás jellemző tünete a váll külső részének érzékenysége, a kar emelésekor, a váll nyomásakor, nyomódásakor és ráfekvéskor jelentkező fájdalom. Kezelése a nyugalomba helyezés és a gyulladáscsökkentés.

Vállfájdalom jelentkezhet fekvéskor a befagyott váll szindróma esetében is. Ez a betegség a váll környéki lágyrészek krónikus gyulladása, nem múló vállfájdalomként is emlegetik, mivel igen hosszú a gyógyulási ideje. Gyakran nem tudni az okát, de növeli a kialakulásának esélyét a váll sérülése, műtét, hosszas rögzítés.

A befagyott váll annyira gyulladt, hogy a váll mozgásterjedelme nagyban csökken, emiatt a páciens akadályozva lesz a hétköznapi aktivitásában is. Jellemző még rá a nyugalmi fájdalom, az éjszaka, fekvésre jelentkező vállfájdalom is. Hirtelen mozdulatokra erős fájdalom nyilall a vállba. A befagyott váll kezelése minden esetben gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szedésével kezdődik, majd fokozatos gyógytornával folytatódik a teljes mozgásterjedelem visszaállítása érdekében. Gyógyulási ideje akár 2 év is lehet.

Napjainkban szerencsére egyre elterjedtebb és mondhatni divatos sportolni. Az edzés és sportolás bármilyen formája nagyon fontos és hasznos. Még fontosabb, hogy ezt az ember helyesen tegye! Konditermi edzések során nagyon gyakran fordul elő a váll vagy a derék túlerőltetése.

Sokan „felügyelet nélkül”, maguktól vagy az interneten ellesett videókból állítanak össze maguknak edzéseket. Biztos vannak benne jónak tűnő gyakorlatok, de ha megkérdezünk egy szakembert, egy edzőt vagy egy gyógytornászt, biztosan nem támogatja ezt az ötletet.

Minden szervezet egy kicsit más, máshogy mozog, más terhelés éri, emiatt más izmai vannak meggyengülve vagy megrövidülve. Fontos a helyes kivitelezés. Csak a jól elvégzett gyakorlat a hasznos. Alapvetően edzés közben izomfájdalmat, égő érzést szabadna csak érezni. Egy ponton nyilalló, szúró érzést egy ízületben nem. Ha Ön ilyet tapasztal, hagyja abba a gyakorlat végzését.

Leggyakrabban súly emelése közben szokott jelentkezni vállfájdalom. Különösen, amikor fej fölé nyomja a súlyt. A kar fej fölé emelése teljes mozgásterjedelmet igényel. Ha ez nincs meg, a vállcsúcsba beleütközhet a felkarcsont, illetve a kulcscsontba a vállcsúcs. Ez fájdalmat generál. Minél többször ismétli a mozdulatot, annál többször és erősebben fog fájni a válla.

A sorozatos nagy erőbehatások, fej fölött főleg, extrém terhelésnek teszik kis az ízületet, és az kopni fog. Tehát az edzés közben jelentkező vállfájdalom mindig valami problémát jelez. Sorozatosan provokálni a fájdalmat nem érdemes, mert károsítja a porcot, és sokkal lassabb lesz a váll gyógyulási ideje, esetleg állandó vállfájdalomhoz vezet.

Fej fölötti sportot végzőknél pl.: kézilabda, kosárlabda, stb. isgyakran előfordulhat edzés közben fellépő vállfájdalom. Ezt nagyon komolyan kell venni, főleg egy profi sportolónál. A rotátorköpeny izmainak diszbalanszát, egyensúlytalanságát jelzi a vállfájdalom. Egy dobó atlétánál ez akár súlyos sérülésekkel is járhat.

Sportolóknál ajánlott előre szűrni ezeket a diszbalanszokat, akár a törzsben akár a vállban, akár az alsó végtagban, és prevenciós (megelőző) gyakorlatsorokat végeztetni velük. Edzés közben jelentkező vállfájdalom esetén ajánlott felkeresni egyet gyógytornászaink közül, aki megvizsgálja az Ön vállát, és javaslatot tesz arra, hogy mit kell tenni az Ön esetében.

Vállfájdalom és kéz zsibbadása együtt? Valószínűleg nyaki porckorong kopás az oka. A nyaki gerinc egy nagy stabilitást kívánó gerincszakasz a gerincoszlopban. Az ülő életmód és a mobiltelefonok miatt azonban az emberek legnagyobb részének instabil a nyaka. A fejünknek a gerincoszlop folytatásában lenne a helye, középen.

A mobiltelefonok és a laptopok használatához előre kell döntenünk/hajtanunk a fejünket. Ez a lehető legrosszabb tartás a nyaki gerinc alkotóelemeinek. Az emberi fej súlya körülbelül 5 kg. Az izmok arra lettek tervezve, hogy középen tartsák a fejet. Ha Ön előredönti a fejét mobiltelefonozás vagy munkája során, azt a nyakizmok tartósan nem tudják kontroll alatt tartani.

Elfáradnak, végül nem tartanak. Ilyenkor a fej súlya a szalagokon csüng. Ráadásul a gravitáció húzza előre, így súlya még nehezebbnek tűnik. Minél jobban előre hajtja a fejét, annál nehezebb lesz az izmoknak megtartani.

A tartósan fennálló előrehajtott fej végül nyaki gerinc problémákhoz vezet. A szalagok túlnyúlnak, a kisízületek túlterhelődnek és a porckorong is nyomás alá kerül egy rossz pozícióban. Ha a porckorong nyomás alá kerül tartósan, a fala meggyengül, elvékonyodik, végül ki is szakadhat, és a belső kocsonyás tartalma kijöhet belőle, ezt nevezik porckorongsérvnek. Ez a belső kocsonyás anyag bekerül a gerincvelő csatornába és nyomni fogja a kilépő ideggyököt.

Ha az ideggyök nyomás alá kerül végig az ideg lefutása mentén fájdalom és zsibbadás jelenik meg. Attól függően alakul ki a fájdalom helye, hogy melyik a porckorong az érintett. Mindig csak az egyik felső végtag fáj/zsibbad.

Ha Önnek sérve van, először megjelenik a nagyon erős fájdalom a nyakban, vállban, felkarban, alkarban esetleg az ujjak valamelyikében is. A nyak mozgatása nagyon fájdalmas. Inkább teljes testtel fordul. A nyakból kiindul egy erős fájdalom, ami végigfut az egész karon. Fájdalmas lesz a kar emelése, használata, nyilalló fájdalom jelenhet meg a vállban vagy a nyakban is. Az érintett kéz szorítóereje csökken. Bizonyos pozíciókban, de akár állandóan is érezhet zsibbadást a kezében, ujjaiban. Mindig figyelje meg, jegyezze meg pontosan melyik ujjában, a keze melyik területén érez zsibbadást, ez fontos lesz a diagnózis felállításához és a terápiához is.

A nyaki porckorongsérv kezelése az esetek legnagyobb részében konzervatív úton történik és nagyon hatékony. Ez fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket jelent a panaszok kezdetén, majd hosszú gyógytornát.

A gyógytorna célja a nyaki gerinc stabilizálása és a porckorongok tehermentesítése speciális gyakorlatokkal. Ha Ön ilyen tüneteket tapasztal, minél előbb keresse fel gyógytornászaink egyikét, hogy az alapos állapotfelmérés után meg is kezdhessék a gyógytornát, ami rövid időn belül csökkenti a fájdalmakat.

A vállfájdalom együtt jár a kötöttséggel, merevséggel. A fájdalom – bárhol is alakul ki- blokkolja az idegrendszert. A szervezet úgy gondolkodik, hogy ami nem mozog, az nem fáj. Így befeszíti a vállkörnyéki izmokat, merevebb lesz az egész vállöv, és ha Ön mozgatni próbálja a karját, azt nagyon pici mozgásterjedelemben tudja csak fájdalommentesen megtenni.

Ez a merevség a sérülést követő kis idő elteltével oldódik, de a mozgási nehezítettség akár tartósabban fennállhat. Ez is egy idegrendszeri működésen alapul. Ha van fájdalom, az izmok, amiknek valójában kéne mozgatni, harmonikusan koordinálni a vállat, nem csinálnak semmit. Tehát a nagy izmok befeszülnek, a kisebb, koordinációért felelős izmok pedig kikapcsolnak. Ezért van nagy jelentősége a helyesen kivitelezett aktív gyógytorna gyakorlatoknak a mozgás helyreállításában.

Egy másik okból is kialakulhat a merevség, mozgáskorlátozottság. Ha gyulladás van a vállban. Vannak olyan kórképek, amiknél a váll környéki lágyrészek begyulladnak, ilyen például a befagyott váll szindróma. Ez erős vállfájdalommal és akadályozott vállmozgásokkal jár. A gyulladás hegesíti a kötőszöveteket, és a mozgások beszűkülnek, főleg a kar kifelé forgatása és az oldalra emelése. Ezek a mozgási nehezítettségek nagyban akadályozzák a pácienst a hétköznapi aktivitásában. Ez egy hosszan tartó betegség, aminek a gyógyulási ideje akár két év is lehet.

Kötött váll, merev váll kialakulhat ülő munkát végzőknél is, akik csak egy bizonyos helyzetben tartják a karjukat a nap nagy részében. Általában nekik fel se tűnik az esetleges mozgásbeszűkülés, igaz ez sokkal kisebb fokú mozgásterjedelem csökkenés, mint a befagyott vállnál, vagy egy sérülést elszenvedő vállnál.

Mégis nagyon fontos, hogy ülő munkát végzőknél a nyaki gerinc és a vállöv rendszeresen át legyen mozgatva. Gyógytornászként azt szoktam javasolni, hogy óránként keljenek fel a székből és végezzék el az előzőleg közösen elvégzett, betanított átmozgató gyakorlatokat a későbbi problémák elkerülése érdekében.

Az anatómiai hátteret nézve rengeteg oka lehet a vállfájdalomnak. Napi használatból adódóan is lehetnek Önnek fájdalmai. Ha megerőlteti, azért fáj, ha nem használja, azért fáj, ha intenzíven sportol azért fáj, ha nem mozgatja azért. Fizikai munkából adódóan is fájhat és ülő munka miatt is. Sőt a fokozott stressz miatt is lehetnek váll környéki panaszai.

Egy túlerőltetésből adódó fájdalmat könnyebben elfogad az ember, mint amikor „nem csinált semmit” és fáj a válla. Pedig a semmit nem csinálás ugyanolyan káros egy ízületre nézve (bármelyik ízület). Az ízületekben kell, hogy legyen megfelelő „kenés”, ezzel tud könnyedén mozogni egymáshoz képest a két ízfelszín.

Ha Ön mozgatja a testrészeit, beáramlik a kenőanyag az ízfelszínek közé, ezzel könnyítve azok elmozdulását. Ha nem mozgatja át lehetőleg teljes mozgásterjedelemben az adott ízületet, akkor a kenőanyag nem tud bemenni az ízületbe. Ott nem fog könnyedén megtörténni a mozgás, ami mindenféle folyamatot elindít.

Például a porc kopásnak indul, az inak is „kiszáradnak”, felrostozódnak, a környező szövetekkel is ez történik. Végül letapadások jönnek létre az izmokban is, ami pedig majd a mozgásterjedelmet csökkenti és fájdalomhoz vezet. A fájdalom miatt pedig Ön nem mozgatja majd az ízületeket. Máris elindult az ördögi kör, ami folyamatosan fennáll, amíg célzott gyógytorna gyakorlatokkal bele nem szólunk, és újra megtanítjuk a helyes, fájdalommentes mozgást.

Ez a folyamat tipikusan ülő munkához köthető, és így jönnek majd pár év elteltével a térd és vállpanaszok. De sajnos köthető bármilyen más foglalkozáshoz is, akár egy állandó egyoldalú terheléshez is, amikor Ön ritkán mozgatja át ízületeit teljes mozgásterjedelemben. Ezért lenne fontos mindenkinek heti kétszer valamit mozogni, hogy ezeket a folyamatokat megelőzze!

Ajánlott akkor is felkeresnie gyógytornászt, ha most tervezi, hogy elkezdi beiktatni a mozgást az életébe. Gyógytornászaink segítenek abban, hogy megfelelő mozgásformát válasszon magának, amivel biztosan nem okoz kárt az ízületeiben.

Orvosi nyelven „Impingement” szindrómának, magyarosan inkább váll beakadásnak, becsípődésnek lehet hívni. Ezért a tünetért két anatómiai képlet a felelős: a rotátorköpeny izmai, ami körbeöleli a vállat, és a lapocka külső nyúlványa az acromion. Jellemző tünete, hogy a kar emelésekor a váll beakad, fáj.

Tulajdonképpen az történik, hogy kar emeléskor a rotátorköpeny izmai beleütköznek az acromionba, mivel a váll feletti tér csökkent, beszűkült. Ez a becsípődés kb. 70 fokos karemeléskor már megtörténhet, tehát váll vonalán alul. Ez a probléma sajnos nagyon tudja akadályozni az olyan hétköznapi mozdulatokat, mint a fésülködés, hát mögé nyúlás, nőknél melltartó be és kikapcsolás, de az egyszerű magas polcról le és felrakás is akadályozott.

A becsípődéses vállfájdalom tünetei lassan alakulnak ki. Kezdetben enyhe vállkörnyéki fájdalom jelentkezik Önnél, ami a kar külső részébe sugárzik, és pihenésre és mozgásra is ott van. A fájdalmas mozdulatok sorozatos ismétlésével a tünetek egyre fokozódnak. A fej feletti használatkor a vállfájdalom nyilalló jellegű lesz.

Sokszor Ön megfeledkezhet arról, hogy fájdalmas lesz a fej fölötti mozgás, és hirtelen mozdulatra már csak a hasító fájdalmat érzi a vállában. Ennek következményeképp elkezdnek ezek a fájdalmas mozgások beszűkülni, először a kar emeléses mozdulatok, majd a kar forgó mozgások.

Ezekre a panaszokra kifejezetten hatásos a gyógytorna, ami először is egy állapotfelméréssel kezdődik. Gyógytornásza ezzel a vizsgálattal kideríti mi okozza a problémát. Nem elég, hogy az orvos leírja, hogy ez becsípődés. Mi gyógytornászok tudni akarjuk, mi miért csípődik be, mi a mechanikája a dolognak, onnan tudunk javítani a mozgásokon és a panaszokon.

Lehet, hogy elég egy fokozott hanyag testtartás, emiatt előrebillent lapocka, máshogy állnak odabent az alkatrészek és mozgás közben könnyebben összeütköznek. Nagyon egyszerűen hangzik, szerencsére a legtöbb esetben ilyen egyszerűen kezelhető. Olyan célzott gyakorlatokat adunk, amivel az Ön testtartása korrigálódik, nyúlnak a megrövidült izmok, erősödnek a gyengék.

Esetleg ha vannak letapadások, lehet használni manuális technikákat, amikkel mi gyógytornászok a kezünkkel nyúlunk a szövetekhez és azokat oldjuk. Nagyon fontos még hogy a rotátorköpeny izmainak munkáját is helyreállítsuk, legtöbb esetben ők a felelősek az egész kialakulásáért.

Ha Önnek komolyabbak a panaszai és régóta tartanak, lehet hogy az orvos fájdalomcsillapítót ír fel, vagy esetleg szteroid injekciót. A gyógytorna akkor kezdhető meg, ha a gyulladás lement. Általában ezeknek a tüneteknek a csökkentéséhez, megszűnéséhez 3-6 hónap is kell majd, de mindig függ attól, mióta állnak fenn az Ön panaszai. Gyógytornászaink a vállfájdalom okát célzó kezelésekkel csökkentik a panaszokat.

A váll környéki izmok és nyakizmok görcse az ülő munkát végzők körében biztosan nagyon ismerős. Ezek az izomgörcsök azonban nem csak az ülő munkát végzőket érintik. Váll környéki izomgörcs kialakulhat fizikai munkát végzőknél, egyoldali terhelés miatt és stressz miatt is könnyedén. Az életkor sajnos nem számít, sokszor tapasztalunk fiataloknál (általános iskolás) is váll környéki izomfeszességet, ami a középiskolás időszakban csak fokozódik.

Alapvetően egy egészséges izomnak vagy bármilyen szövetnek nem kellene fájnia. Legtöbbször egy hosszan tartó rossz tartás okozza az izmok görcsét. Ilyenkor a feszes görcsös izomban nem megfelelő a vérellátás, a friss anyagok nem tudnak bejutni az izomszövetbe, a felesleges használt anyagok pedig nem tudnak távozni.

Az izomgörcs tapintásra kemény, nem elmozdítható és nyomásra fájdalmas. Sokszor találhat benne egy gócpontot, egy nagy csomót. A váll környékén ezek az izomgörcsök jellemzően a váll tetején, a lapockák és a nyaki szakasz környékén alakulnak ki. Mintha felvenne Ön egy hátizsákot, és azt cipelné. Ez egy nagyon jó hasonlat, aki sok lelki terhet cipel vagy nagyon stresszes az élete, gyakrabban szenved a fájdalmas izomcsomóktól, görcsöktől a vállizmaiban és nyakizmaiban.

Nagyon fontos a megelőzés. Ha Ön ülő munkát végez, és munkáját megszakítja óráként néhány vállat átmozgató gyakorlat erejéig, lényeges változást hozhat az életébe. Ez a rendszeres átmozgatás segíti a vérkeringést, és csökkenti a feszességet.

Minden esetben érdemes gyógytornász szakembert felkeresni ilyen panaszokkal. Ezeket az egyszerű, átmozgató gyakorlatokat megtanítjuk Önnek, és napközben rendszeresen tudja végezni. Nagyon fontos, hogy ezek a gyakorlatok helyesen legyenek elvégezve, mert csak akkor tudják kifejteni jótékony hatásukat.

Mi gyógytornászok el tudjuk mondani Önnek mi miért fontos, miért pont így kell végezni a gyakorlatokat. Fontos, hogy korrigáljuk is az elvégzett gyakorlatokat, rámutatunk arra, hogyan akar csalni az Ön szervezete, mivel akar könnyíteni a mozgásokon. Ezekre nagyon kell figyelni majd az otthoni/munkahelyi torna során is.

Ha az Ön izmai nagyon be vannak görcsölve, felmerül a masszázs is, hogy mechanikailag is segítsünk fellazítani az izomgörcsöket. Az egyszerű masszázs is sokszor tud segíteni, de ha utána gyógytornát nem végez, nagyon hamar visszaállnak abba a görcsös helyzetbe az izmok. Mi gyógytornászok ismerünk sokféle terápiát, amivel a lágyrészeket is tudjuk kezelni.

Vannak speciális fogások, amivel hatékonyabban tudjuk lazítani az izmot, mint a sima masszázs. Rátalálunk könnyedén a gócpontokra, aminek oldásával segítünk az egész váll és nyak ellazításában. Tehát mi gyógytornászok komplex megoldást tudunk nyújtani a vállizmok és nyakizmok görcsére.

A vállízület egy elég instabil ízület, ha csak a csontos felszíneket nézzük, a vállat főleg a szalagok és izmok stabilizálják. Ha ezeket képzeletben lecsupaszítjuk, ott marad a vállízület feje ami a felkarcsont felső végén elhelyezkedő gömb, és a vápa pedig a lapocka külső részén található picike felület. Annyira pici, hogy a gömbnek csupán kb. 20%-át „fedi” be.

Ezt a szervezet is elég bizonytalannak találta, így egy tányér szerű képződményt, az úgynevezett labrumot tette köré, amivel a fedés így már 50%-os. Ez még mindig elég bizonytalannak tűnik, például a csípőízülethez képest (80-90%). De a váll nem egy teherviselő ízület, és nagy mobilitással kell rendelkeznie, így a szalagokkal és izmokkal megfelelő ez a stabilitás. Persze pont emiatt sérülékeny.

Ahhoz hogy a váll kiugorjon elég nagy erőbehatásnak kell történnie. Jellemzően ilyen a nyújtott karral előreesés, könyökre esés, direkt vállra esés, hirtelen húzó erő pl. nehéz súly emelésekor, vagy kar fej fölé emelése pl. eséskor. Nagyobb kockázattal fordul elő a ficam dobó atlétáknál, kézilabdásoknál, kosárlabdázóknál, akik fej fölötti sportot végeznek, bármilyen csapatsportban, ahol emelkedett a kontakt ütközések száma, súlyemelőknél, és általános ízületi lazasággal rendelkezőknél.

A váll kiugrása elég fájdalmas. Ezt egyből észreveszi az ember, iszonyúan fáj, és nem bírja mozgatni a karját. A legtöbb esetben magától a helyére is ugrik, de előfordulhat, hogy mentőt kell hívni, vagy rosszabb esetben altatásban teszik vissza helyére.

A legrosszabb a vállficamban, hogy a kibővített stabilitást adó kis tányért, a labrumot ez a kiugrás megsértheti vagy akár le is szakíthatja a helyéről. Ez MR vizsgálattal igazolható, és sajnos tartós instabilitást okoz. Tehát vissza kell varrni a helyére műtéttel.

Jobb esetben a labrum ép marad, ilyenkor konzervatív kezeléssel, gyógytornával kell visszaállítani a váll teljes és fájdalommentes mozgásterjedelmét. A ficam után egy pár napig ajánlott rögzíteni a felső végtagot a törzshöz, de nem kell állandóan úgy lennie, óránként illik átmozgatni tehermentesítve. Ez azt jelenti, hogy előrehajolva ingagyakorlatokkal „lóbálja” a karját vagy a másik kezével összekulcsolva segítsen neki mozogni.

Pár nap után, ha a fájdalom csökken, neki lehet állni a komolyabb gyakorlatoknak gyógytornász vezetésével, ami a lapocka és a váll stabilizálását fogja jelenteni. Ezeket úgy állítjuk össze, hogy fájdalommentes legyen, figyelembe vesszük a sérült szövetek gyógyulását is, illetve hogy a kiugrás miatt a helyzetérzékelő receptorok megzavarodtak, tehát nekik is adunk megfelelő ingereket, hogy a rend helyreálljon. Nagyjából 3 hónap szükséges a teljes helyreálláshoz, mire Ön a lehető legtöbb helyzetben stabilnak érzi a vállát.

Előfordulhat az az eset, hogy valakinek nagyon gyakran, szinte éppenhogy mozgásokra is kiugrik, ficamodik a válla. Jellemzően ők a lazább felépítésű csoportba tartoznak, általános ízületi lazasággal rendelkeznek.

Könnyedén mozgatják szinte túl nagy mozgásterjedelemben a vállukat, csípőjüket, könyöküket, vagy akár az ujjaikat könnyen hajtogatják visszafelé. Fontos, ha valaki sportol, ez az általános ízületi lazaság szűrve legyen, mert az ilyen típusú ember sokkal magasabb eséllyel fog sérülni, mint a nem laza társai.

Ezeket a sorozatos kiugrásokat hívják orvosi nyelven habituális vállficamnak. Banális mozdulatokra szinte akármikor megtörténhet. A páciens állandóan instabilnak érzi a vállát és fél is, hogy megtörténik a ficam.

Sokszor tapasztaljuk, hogy volt először egy ficam, és utána sorozatosan ismétlődik, egyre gyengébb erőbehatásokra. Ez azért van, mert a labrum az első sérülésnél levált, és az egyébként is instabil váll, még instabilabb lett. Ezzel jellemzően műtéttel segítenek a vállsebészek, nagy hatékonysággal.

A vállficam utáni rehabilitációban nagyon fontos a gyógytornász vezetése, hogy célzott gyakorlatokkal minél előbb helyreálljon a váll funkciója.

A váll fájdalmas becsípődésének gyakori oka a rotátorköpeny meszesedése. A rotátorköpeny egy 4 izomból álló köpenyszerű képlet, ami a vállízületet borítja. A felkarcsont mozgását és ízületben középen tartását kontrollálja ez az izomcsoport a karmozgások során. A lapocka külső részén található az acromion.

Ha a vállízület feletti tér beszűkül, akkor karmozgások során a rotátorköpeny súrlódik az acromionba ami végül fájdalomhoz vezet. Ezt a súrlódást a szervezet nem szereti, érzékeli hogy itt valami probléma van. Ő úgy védekezik, hogy elkezd a súrlódó szövetekbe meszet szállítani. Ha ellenállóbbá teszi ezt a szövetet – gondolja ő- akkor kevésbé lesz fájdalmas a dolog. Leggyakrabban ez a meszesedés 2 ínban (vagy 2 ín között) és a nyáktömlőben jelentkezik.

A nyáktömlő a vállízület feletti térben helyezkedik el, az acromion alatt. Ez egy zselés anyaggal telt tömlő, aminek az a feladata, hogy csökkentse a súrlódást a 2 felszín között a karmozgások során. Gyakran ez a meszesedés a nyáktömlő körüli teret is érinti, és ez a vállcsúcs alatti tér hegesedés-szerűen még jobban beszűkül.

A vállízületi meszesedés tünetei fokozatosan alakulnak ki. Kezdetekben Önnek enyhe válltáji fájdalmai vannak, ami a kar külső részébe is jelentkezik és pihenéskor is, mozgatáskor is fennáll. Ez a tompa vállfájdalom aztán egyre fokozódik, akár éjszaka is jelentkezhet, Ön arra panaszkodik, hogy nem tud ráfeküdni az érintett oldalára, vállára.

Gyakran vezethető vissza egy hirtelen rossz mozdulatra ez a vállfájdalom, ami után intenzíven erősödik a panasz, majd pár hét után egy közepes fájdalomszintre áll be. Fej feletti mozgásoknál gyakran belehasít a fájdalom az Ön karjába.

A vállfájdalom elkezdi beszűkíteni a kar emelő mozdulatának a mozgásterjedelmét, ezután a forgó mozgások mozgásterjedelme is csökken. Így Ön a hétköznapi életben is akadályozott lesz a vállfájdalma miatt. Ez a fajta vállpanasz is hatékonyan kezelhető konzervatív kezeléssel, azaz gyógytornával.

Itt is fontos, hogy először egy állapotfelmérés alkalmával megvizsgáljuk az Ön vállmozgásait, mennyire vannak beszűkülve a mozgások, mennyire fájdalmas a kar emelése. Kezdetben tehermentesített helyzetben mozgatjuk át a kart a lehető legnagyobb mozgásterjedelemben, fájdalommentesen. Ezután jönnek a rotátorköpeny izmait aktiváló majd erősítő gyakorlatok. Ha a felkarfej jó pozícióban áll a vápában (ez a rotátorköpeny feladata), akkor a súrlódás is csökken a képletek között.

Magát a mészfelrakódást levakarni nem lehet (maximum műtéttel), de lényegében nem is a mész fáj, hanem az ezzel bekövetkező változások a mozgásban. Tehát a mozgás rendjét szeretnénk visszaállítani. Ehhez mi gyógytornászok olyan gyakorlatokat állítunk Önnek össze, ami célzottan hat az izmai működésére.

Napjainkban a mozgásszervi betegségek között első helyen szerepelnek a degeneratív (kopásos) ízületi betegségek, így van ez a váll esetében is. A vállízület nagyon nagy mozgásterjedelemmel bíró ízület, habár nem teherviselő ízület, mégis nagy igénybevételnek vannak kitéve a porcfelszínek és a stabilizáló képletek.

A vállízületi arthrosis (kopás) képe hasonló a többi nagyízület elváltozásaihoz: folyamatosan romló, egyoldali kopás, eleinte az ízület szélén peremképződéssel majd a porc teljes pusztulásával, a csont és a lágyrészek károsodásával jár. Ez eredményezi végül a fájdalmas mozgásokat és nagyfokú mozgásterjedelem beszűkülést.

A vállízületi kopás főleg a nőket érinti a domináns oldalon. Leggyakoribb formája a kor előrehaladtával létrejövő ízületi elhasználódás, kopás. Ilyenkor a sorozatosan ismétlődő mozgások hatására elkopnak az ízfelszínek. Ez 50 éves kor felett szokott jelentkezni.

A másik formája a trauma, sérülés utáni kopás. Általában törés, ficam, rotátorköpeny sérülés után alakul ki. A sérülések után megváltoznak az erőviszonyok a vállízületben, ami instabilitást vált kis, és rossz helyen terheli a felkarcsont feje a vápát, könnyebben elmozog, és az ott lévő vékonyabb porc könnyebben elhasználódik.

A harmadik formája a rheumatoid arthritis (reumás ízületi kopás) következményeképpen kialakult kopás. Ez egy gyulladásos folyamat, aminél igen gyakran érintett a vállízület. A gyulladás megjelenik az ízületben, és minden szövetet tönkretesz.

A vállízületi reumás ízületi kopás tünete az egész vállban jelentkező tompa fájdalom, ami nyugalomban enyhébb és mozgásra fokozódik, lassan és fokozatosan erősödik. Éjszakai fájdalom is jellemző rá. A kopás eredményeként pedig folyamatosan csökken a mozgásterjedelem, hétköznapi mozgások is fájdalmasak lesznek (öltözködés, fésülködés, kéz fej fölé emelése, stb.). És a páciensek recsegés ropogás érzetről és hangokról is beszámolnak.

Ha Ön ilyen panaszokat tapasztal és idejében eljut gyógytornára, a mozgásterjedelem nagy eséllyel növelhető, és a panaszok is csökkennek. Viszont elhanyagolt, hosszú ideje tartó elváltozásba belenyúlni már nagyon nehéz, és fájdalmas is. Mindenesetre a konzervatív kezelés megpróbálása mindenképpen szükséges.

Amennyiben nagyon nagy fájdalommal jár és nagy a mozgásterjedelem csökkenés, úgy a vállsebészek a vállprotézis beültetést javasolják igen jó eredményekkel. A páciensek panasza nagymértékben csökkenthető, illetve a funkció a használat is jelentősen javul.

A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll, mint egy egyszerű megerőltetés vagy húzódás. Mivel kezdetben általános tünetei vannak, sokszor sok időbe telik, mire felismerik. A nem múló vállfájdalom oka a legtöbbször a befagyott váll szindróma. Ez egy gyulladásos megbetegedés, ami több évig is eltarthat és jelentősen befolyásolja a páciens életét.

A befagyott váll legtöbbször nem köthető semmilyen traumához, ok nélkül kezd el kialakulni a vállfájdalom. De növeli a kialakulásának az esélyét, ha Önnek volt valamilyen vállsérülése, műtétje, törése, mivel ezek után az események után a felkarcsont rögzítve van a törzshöz viszonylag hosszú ideig.

A rögzítés és nem mozgás következtében kialakul a befagyott váll, ami nagyon hosszú ideig gyógyul, a fájdalom szűnni nem akaró. A vállízület egy nagyon összetett ízület. Az ízület közelében szalagok és ínak húzódnak.

A befagyott váll szindróma a váll és a környező szövetek krónikus gyulladása. Ha a környező lágyrészek gyulladásba kerülnek, akkor megvastagodnak, és merevebbé válnak, aminek következtében az ízület mozgása korlátozottá és fájdalmassá válik. Ez egy ördögi kör, mert ha Ön nem mozgatja a karját, az még kötöttebbé válik, a lágyrészek hegesedni kezdenek és befagy a váll.

Egy nem mozgó váll negatívan befolyásolja az Ön életét. Először a kifelé forgatás majd az oldalra emelés mozgástartománya csökken le. A hétköznapi mozgásokban akadályozottá válik, nem tudja széttárni karjait, nem tudja felemelni karját, még az öltözködéshez is nehezen.

Nemcsak aktívan, de passzívan se tudja a másik keze segítségével felemelni a karját. Fájdalom jelentkezik a váll elülső és külső részén. A fájdalom sokszor nyugalomban is fennáll és mozgásokra fokozódik. Hirtelen mozgásokra nagyon éles és erős fájdalom hasít a vállába. A nem múló vállfájdalom akár 2 évig is eltarthat.

A befagyott váll szindróma lefolyása 3 részre osztható: a fagyás, a fagyott állapot és az olvadás. Fő kezelése a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító terápia, gyógyszer vagy injekció formájában, mely kiegészül gyógytornával.

A váll gyógytorna célja a mozgásterjedelem növelése és a normális vállízületi funkciók helyreállítása. Fontos a gyógytornász szakember vezetésével végzett gyógytorna, a manuálterápia különösen hatékony kezelés a szűnni nem akaró fájdalom kezelésében.

A vállfájdalom hátterében igen gyakran áll a subacromiális bursitis, avagy a vállízületi nyáktömlő gyulladása. A vállcsúcs és a vállízület közötti térben helyezkedik el a nyáktömlő (bursa). Feladata, hogy kipárnázza az ízületet és csökkentse a súrlódást a kar mozgatásakor a vállcsúcs és az ott futó lágyrészek között.

Amikor a nyáktömlő irritációnak (túlzott súrlódás) van kitéve, akkor megvastagszik és ez gyulladáshoz vezet, ami fájdalmat és folyadék felgyülemlést, duzzanatot okoz. A subacromiális bursitis létrejöhet egy sérülés vagy egyszeri túlerőltetés következtében, vagy fokozatosan hosszabb idő alatt mikrotraumák összességeként alakul ki.

Kialakulásának kockázatát növeli a rendszeres erős fizikai megterhelés vagy az olyan mozgások, aminek következtében a vállban nagyobb a súrlódás. Az életkor előrehaladtával nagyobb esély van a kialakulására, mivel a meszesedés is szűkíti a rendelkezésre álló teret a vállcsúcs alatt.

A vállízületi nyáktömlő gyulladás jellemző tünete a váll külső részének érzékenysége, különösen fájdalmas lesz Önnek a kar felemelése, az öltözködés és az érintett váll nyomása. Kezdődő bursitis esetén a fájdalom enyhe, de fizikai igénybevétel hatására erősödik.

Ez idővel egyre rosszabb lesz és végül már nyugalmi helyzetben sem múlik el. Éjszaka ráfeküdni vagy nyomás alá helyezni is nagyon fájdalmas. Minél erősebb a gyulladás és a fájdalom a vállban, annál kevésbé lesz terhelhető a váll. Majd a váll mozgása beszűkül és Ön akadályozottá válik a hétköznapi mozgásokban, például öltözködés, fésülködés…

A vállízületi nyáktömlő gyulladás kezelésének alapja mindig a gyulladás megszűntetése és az újbóli kialakulásának megelőzése. Az érintett kart nyugalomba kell helyezni, nem terhelni, nem emelgetni, nem erőltetni és mellette gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése is ajánlott.

Ha a fájdalom csökkent és a gyulladás is mérséklődött fokozatosan gyógytorna kezdhető a teljes mozgásterjedelem visszaállítása érdekében.

Az ínszalagok szerepe, hogy az ízületek stabilitását fokozzák, és az izmokat az csontokhoz rögzítsék. Az ínszalag egy nagyon-nagyon erős szövet, ezért hirtelen nagy trauma következtében sérül, vagy középkorú, időskorú felnőtteknél az elhasználódás miatt. Fiatalok körében sokszor inkább az izom szakad el, vagy az ínszalag leszakít egy darabot a csontról, de maga az ínszalag ép marad.

Ha trauma hatására bekövetkezik a szakadás, az lehet részleges vagy teljes ínszalag szakadás illetve a folytonosság megszakítása nélküli megnyúlás is. Az ínszalag szakadása legtöbbször valamilyen rossz mozdulathoz, traumához köthető, jellemzően kíséri pattanó hang is.

Első tünete a hirtelen nagy fájdalom, ami a végtag mozgatását részben vagy teljesen akadályozza. Előfordulhat teljes ínszalag szakadáskor, hogy az izom formája megváltozik, ennek az az oka, hogy az ínszalag feladata az izmok csonthoz való rögzítése.

Az adott terület rövid időn belül beduzzad, akár vérömleny is keletkezhet. A váll környékén a bicepsz izom ínszalagja illetve a supraspinatus izom ínszalagja sérül a leggyakrabban. Jellemzően a bicepsz ín hirtelen nagy terhelésre szokott sérülni, gyakran részleges vagy akár teljes szakadással.

A supraspinatus ín inkább elhasználódás miatt szokott sérülni, először felrostozódik, majd részleges szakadások jelennek meg az állományában. A fej fölötti sportot végzőknél (kézilabda, kosárlabda, …) fordul elő a teljes szakadása trauma hatására.

Egy trauma hatására bekövetkező ínszalag szakadás első kezelési lépése a fájdalomcsillapítás és a duzzanat csökkentése. Ha az ínszalag elszakad, ott bevérzés lesz, ami duzzanatot és vérömlenyt okoz. Ez olyan folyamatokat indít el a szervezetben, ami azt a területet helyileg gyulladásba hozza. Ez fokozza a fájdalmat, ami pedig mozgatási nehézséget vagy képtelenséget okoz. Ez egy ördögi kör, amit meg kell szűntetni.

Ha trauma történt, mindenképpen fontos a szájon át történő gyógyszeres fájdalom-, és gyulladáscsökkentés. A vérömleny és a duzzanat csökkentésére hideg vizes borogatás vagy akár jegelés is szóba jöhet, rövid ideig, a jeget törölközőbe csavarva.

Általában egy trauma után orvos határozza meg a diagnózist, hogy pontosan mi sérült milyen fokban. Ehhez képalkotó vizsgálatot fog kérni (Röntgen vagy ultrahang vizsgálat, bonyolult esetekben MR vagy CT vizsgálat) miután kikérdezte a pácienst és megvizsgálta az érintett területet.

A teljes ínszalag szakadás mindig orvoshoz viszi a pácienst, a vele járó fájdalom miatt. Ez a fajta sérülés a pihentetéstől nem fog meggyógyulni. A kezelés mindig a sérülés típusától és annak mértékétől függ.

Enyhe esetekben elegendő a konzervatív kezelés, ez első körben a sérült végtag nyugalomba helyezését, majd fokozatos mozgatását, gyógytornáztatását jelenti. Előfordulhat a sérült végtag rögzítése is, akár gipszrögzítés.

Súlyos esetekben műtéti megoldás vár az ínszalag szakadásra. Minden esetben a kezelés része a gyógytorna. Célja a mozgáskorlátozottság megelőzése, majd az ízület és az izom funkciójának helyreállítása, a normál mozgás visszaállítása.

A vállízületi arthritis vagy más néven vállízületi gyulladás a gyulladásos ízületi megbetegedések közé tartozik. A létrejövő gyulladás különböző eredetű lehet. Alapvetően két fajtáját lehet megkülönböztetni: a lokális avagy helyi vállízületi gyulladást, például a vállízület traumája, ízületi kopás, fertőzés (vírus vagy baktérium), köszvény során létrejövő gyulladások.

A másik csoport a szisztémás vállízületi gyulladás, ami az egész szervezetet érintő gyulladások során alakul ki, például rheumatoid arthritis következményeként. Jellemző tünete a nyugalomban is fennálló vállízületi fájdalom, ami mozgásra erőteljesen fokozódik, emiatt mozgási nehezítettség áll fenn.

Gyakran előfordul váll környéki duzzanat, a bőr piros és meleg tapintású. A páciens panaszai mindig hirtelen kezdődnek, és kiegészülhetnek például lázzal, hidegrázással, ezek a gyulladás következményei. Ez az erőteljes gyulladás orvosi beavatkozást igényel. Az orvosi vizsgálatok során a vérvételi eredmények illetve a képalkotó vizsgálatok (Rtg, MR, …) is igazolják a gyulladás jelenlétét.

Kezelésekor elsődleges a gyógyszeres gyulladáscsökkentés, illetve a kiváltó ok felderítése és kezelése. Fontos ebben a helyzetben a vállízület nyugalomba helyezése, különböző gyulladáscsökkentő fizikoterápiás kezelések is szóba jöhetnek, mint például elektromos kezelések, hideg kezelések.

Ha a gyulladást sikerült csökkenteni, óvatos gyógytorna kezdhető. Ez esetben a gyógytorna célja a vállízületi mozgáskorlátozottság megelőzése, a mozgások fokozása, helyreállítása. A vállízületi gyulladás (és bármely ízületben lévő gyulladás) gyógyulhat maradványtünet nélkül, de akár súlyos következményei is lehetnek.

A gyulladás, főleg, ha sok ideig fennáll károsítja a szöveteket. Tönkreteszi a lágyrészeket, az izmok inait, amik az ízületben tapadnak, a stabilizáló szalagokat, az ízületi tokot és porcfelszínt és végül a csontot is pusztíthatja. Ezért nagyon fontos a megfelelő diagnózis felállítása, a probléma gyors kezelése, és a pihentetés, hogy a minimálisra csökkentsük a károsodásokat.

A válltörés leggyakrabban az időseket érinti. Ez a harmadik leggyakoribb terület a combcsont és a csukló után, ami az időseknél esést követően sérül. Mivel a csontállomány az életkor előrehaladtával csökken, időskorban elég egy ártalmatlan esés a törés bekövetkeztéhez. Fiatal korban ennél jóval nagyobb energiájú sérülés kell, hogy történjen például: autóbaleset, téli sportok és extrém sportok közben is gyakran sérül a váll környéke.

A vállövet több csont is alkotja, ezekből bármelyik törhet. A sérülés mechanizmusától függően létrejöhet felkarcsont (humerus) törés, lapocka (scapula) törés és kulcscsont (clavicula) törés.

A csonttörés nagyfokú fájdalmat okoz és mozgásképtelenséget. Recsegő hang is hallható az érintett terület mozgatási kísérletekor. Törés esetén minden esetben készít az orvos Röntgen felvételeket több irányból, ha szükséges akkor CT vizsgálatra is sor kerülhet bonyolultabb esetekben.

Sérüléskor az izomzat széthúzza, elmozdítja a törtrészeket egymástól, így különböző súlyosságú törések jöhetnek létre, ettől függ a kezelés is. Alapvetően kétfajta törést lehet meghatározni, az elmozdulás nélküli és az elmozdulással járó törést.

Az elmozdulás nélküli csonttörés azt jelenti, hogy a törtrészek nem mozdulnak el egymáshoz képest, a folytonosságuk viszonylag jól megtartott, esetleg csak egy repedés van egy csonton. Értelemszerűen ez a jobban gyógyuló forma, konzervatív kezelés elegendő.

Ebben az esetleg fontos az érintett terület rögzítése. Általában az alkart a hashoz rögzítik egy kendővel, vagy egy erre alkalmas vállrögzítővel, ez biztosítja, hogy a csontok tehermentesítve legyenek és hogy a csontképződés zavartalan legyen. A tehermentesítés ideje függ attól, hogy pontosan melyik csont milyen fokban sérült. Minimum 3 hét a rögzítés ideje (lehet 6-8 hét is), általában napi egyszer, fürdés idejére megengedik az orvosok a rögzítő levételét.

Az elmozdulással járó törések bonyolultabb sérülések, a legtöbb esetben műtéti beavatkozást igényelnek, amivel a törtrészeket visszahelyezik az eredeti pozíciójukba és ott rögzítik különböző csavarokkal, lemezekkel. Ezután ugyanúgy rögzítik külsőleg is, vállrögzítővel a vállat ami sokkal rövidebb ideig tart, mivel a törés már stabil. Általában 10 napig ajánlott a rögzítés, de az idő alatt is lógatható, és utána fokozatosan mozgatható az ízület.

Válltörés utáni rehabilitációban nagy szerepe van a gyógytornának. Minden esetben az orvos mondja meg, mikortól terhelhető a váll, mikor kezdhető a gyógytorna. Cél a mozgások helyreállítása és az izmok erősítése. A válltörés utáni gyógytorna kicsit hosszadalmas folyamat, mivel a sokáig tartó rögzítés megnehezíti a mozgásokat.

A vállöv – vállízület, lapocka és a nyaki gerinc területe – egy régió alá tartozik gyógytornászi vizsgálat szempontjából. A szervezetben minden mindennel összefügg. Ennél a régiónál különösen.

Ha Önnek vállfájdalma van, a vállán kívül minden esetben megvizsgáljuk a nyaki gerincét is, és fordítva, nyaki panaszoknál a vállat. Ha valahol létrejön egy elváltozás, az feszes, görcsös izmokat eredményez, és ez kihat erre az egész régióra. Többnyire két okból jelenhet meg a fájdalom a nyakban is és a vállban is.

Az első, ha Önnek vállízületi problémái vannak, vállízületi mozgásbeszűkülés, kar használatakor éles, nyilalló fájdalom, de elég egy rossz testtartás is, amikor a vállak előreesnek. Ezek egy védekező izomspazmust (izomtónus fokozódás) okoznak mind a váll környéki mind a nyakizmokban egyaránt. Csak azt veszi észre, hogy fáj a nyaka, válla, milyen jól esne egy masszázs. Ami persze egy rövid ideig valóban segíthet, de amíg a probléma valódi oka nincs megszűntetve, addig ez az izomspazmus mindig visszatér. Ez a probléma gyógytornával kezelhető.

A másik ok, ha a nyaki gerincszakaszon van porckorong elváltozás, az tud vállba sugárzó fájdalmat okozni. A porckorong degenerációnak is több fokozata van. Van az enyhébb elváltozás, amikor a porckorong fala még megtartott, de már a beltartalma nekifeszül a falának, és kissé bedomborodik a gerincvelő csatornába. Ezt szokták porckorong előboltosulásnak vagy másnéven protrúziónak nevezni.

Ez jellemzően helyileg a nyaki szakasznál kétoldalt okoz erős fájdalmat, illetve nyaki gerinc mozgási nehezítettséget. Ön azt tapasztalja, hogy nem csak a fejét fordítja, hanem az egész törzsét. A porckorong degeneráció súlyosabb formája a sérv, vagy discus hernia.

Ilyenkor a porckorong fala már nem bírja a terhelést és kireped, és a beltartalma kitüremkedik a gerincvelő csatornába. Ezt Ön nagyon erős fájdalommal éli meg, fejét nem bírja mozdítani, és egyik karjába erős villanásszerű lesugárzó fájdalmat érez. Ez a felső végtagba sugárzó fájdalom mindig egyoldali, és többnyire teljesen végigfut az egész karban, valamelyik ujjig. Hogy pontosan melyik részen érzékeli a fájdalmat vagy éppen zsibbadást, pontosan melyik ujjában, az attól függ, hogy a nyakában melyik porckorong az érintett.

A porckorongsér az esetek nagy részében konzervatív kezelést igényel. Ez rendszerint gyógyszeres fájdalomcsillapításal és gyulladáscsökkentéssel kezdődik. Ha a fájdalom már csak maximum közepes erősségű és nem állandó elkezdhető a gyógytorna.

Gerincsérv esetén a gyógytorna célja a nyaki porckorongok tehermentesítése különböző speciális gyakorlatokkal. Nagyon hatékonyan lehet kezelni a sérvet gyógytornával, általában az esetek 90-95%-ában elkerülhető a műtéti beavatkozás.

A rotátorköpeny a váll forgató mozgásait végzi és stabilizálja a felkarcsont fejét a lapocka nyúlványában.

Ez az izomcsoport a legfontosabb stabilizátora a vállnak. A rotátorköpeny 4 izomból áll (m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. teres minor, m. subscapularis) és köpenyszerűen borítja a vállat. Rövidítése: ROK. Az izomcsoport minden izma a lapockáról ered és a felkarcsont fején tapad.

A krónikus vállfájdalmak a legtöbbször visszavezethetőek a rotátorköpeny elváltozásaira. A ROK szakadása alatt a rotátorköpeny bármely esetleg több inának valamilyen szintű folytonosság megszakadását értjük.

Ezek a sérülések csak részben történnek trauma hatására, a legtöbbjük idős korban, degeneratív elváltozások hatására alakul ki. Az ínsérülések lehetnek részlegesek vagy áthatolóak/teljesek. A teljes szakadás esetén az ín teljes vastagsága sérül, míg részleges szakadás esetén csak az ín valamelyik felszínére terjed ki.

A részleges szakadások a legtöbb esetben (90%) a m. supraspinatus inát érintik. Idős páciensek esetén a részleges ROK szakadás gyakoribb, mint a teljes szakadás. A rotátorköpeny szakadása férfiaknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél és általában a domináns oldalt érinti.

Általában 45 éves kor felett fordul elő gyakrabban, az idővel bekövetkező degenerációk hatására keletkeznek a szakadások.

Fiatal korban ritkán fordulnak elő, nagy erőbehatás szükséges a rotátorköpeny sérüléséhez. Ilyen lehet például egy sérülés egy dobó atlétánál, vagy bármilyen fej fölötti sportot végzőnél (kéziladba, kosárlabda, …). A rotátorköpeny elváltozásainak jellemzője a merev, fájdalmas váll, főleg éjszaka és mozgásokra jelentkező fájdalom, ami Önt az elalvásban és a fizikai aktivitásban is zavarja. A karemelés és ki- és berotációs mozgásterjedelem szűkül be.

Sokszor előfordul fájdalmas fáradékonyság, amikor fej fölötti tevékenység végzése csak pihenésekkel megszakítva lehetséges. A ROK sérülések kezelése történhet konzervatív és műtéti úton is, mindkét esetben nagyon fontos a szakember vezetésével végzett gyógytorna.

Elsődleges cél a mozgásterjedelem helyreállítása és a rotátorköpeny izmainak harmonikus együttműködése. Ezeket célzott és gyógytornász által korrigált gyakorlatokkal érhetjük el.

Testünket idegek hálózzák be. Vannak mozgató idegek, amik az agyból viszik a parancsot az izmokba, és így tudunk mozogni és vannak érző idegek, amik a bőrben lévő receptorokból szállítják az információt az agyba, így tudjuk érzékelni a külvilágot.

Külső behatásokra az idegek károsodhatnak. A nyaki gerinc porckorong elváltozásai okozhatnak ideggyulladást és ebből következve vállfájdalmat. Ha a porckorong sérül az általában valami hirtelen rossz mozdulatra visszavezethető. Sokszor egy hosszú ideig tartó rossz tartás is okozhatja.

Fiatal korban gyakran fordul elő rosszul kivitelezett konditermi edzés következtében nyaki porckorongsérv. Idősebb korosztálynál inkább nehéz tárgyak emelése illetve a hosszú ideje tartó rossz terhelés okozza többnyire.

Ha a porckorong rossz helyzetben nagy nyomás alá kerül, akkor a fala kiszakad és a beltartalma kijön a gerincvelő csatornába. Ezt hívjuk porckorongsérvnek vagy gerincsérvnek. A gerincvelő csatorna egy viszonylag szűk csatorna, abban idegpályák futnak lefelé a keresztcsont irányába és felfelé az agy irányába. Minden porckorong magasságában van két kilépő ideggyök, amik nyaki szakaszon a felső végtagba, ágyéki szakaszon az alsó végtagba viszik és hozzák az információt.

A gerincsérv azért veszélyes dolog, mert a porckorong beltartalma elérheti, nyomás alá helyezheti az ott kilépő valamelyik oldali ideggyököt. Ha az ideg nyomás alá kerül az erős állandó fájdalommal jár, mozdulatokra éles nyilallás fut végig az idegen.

Nyaki porckorong érintettség esetén a karba futó idegek lesznek érintettek. Ez azt jelenti, hogy az ideg begyullad és a vállba, karba sugárzik a fájdalom. Az érintett ideggyök határozza meg, hogy pontosan a kar melyik részén van a fájdalom és zsibbadás.

Gyakran előfordul, hogy a kéz szorítóereje is csökken. Ezek a tünetek mindig egy oldalon jelentkeznek. Az ideggyulladást első sorban gyógyszeres gyulladáscsökkentéssel és fájdalomcsillapítással kell kezelni. Ha a gyulladás lement, akkor kezdhető a gyógytorna. A gyógytorna célja a nyaki gerinc stabilizálása és a normál nyak és vállmozgások visszaállítása.

A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk. A karunkat izmok inak és szalagok kapcsolják a törzsünkhöz. A glenohumerális ízület vagy vállízület egy gömbízület. Az ízületi vápát a lapocka külső részén lévő tányér alakú sekély mélyedés adja. Az ízületi fej pedig a felkarcsont felső végén lévő gömbfelszín.

Ez az ízület lehetővé teszi, hogy a kart nagy mozgásterjedelemben mozgassuk, emeljük, távolítsuk, és körözzünk vele. A vállízület nagy mozgásszabadsággal bír, de sajnos egy nagyon instabil ízület. A stabilitást első körben az ízületi tok adja, ami körbefogja a gömbízületet. Itt helyezkednek el az ízületet stabilizáló szalagok is.

Az ízületi tok és szalagrendszer csak az ízületben létrejövő kis mozgásokat stabilizálják, irányítják. A vállízület egy izmok által stabilizált ízület. A váll nagy mozgásait a rotátorköpeny izmai stabilizálják. A rotátorköpeny egy négy izomból álló köpenyszerű borítás a vállon. A rotátorköpeny izmainak feladata a vállízületi fejet középen tartani a vápában és a nagy mozgásokat koordinálni.

A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek (szalagok, inak, izmok) krónikus gyulladásos betegségének súlyos formája.

Ezek a gyulladt szövetek megvastagodnak, a normális 3-4 mm-ről akár 1-2 cm vastagságúra is. Merevvé és kötötté válnak, ami akadályozza az ízület mozgását. Ez egy ördögi kör, mivel ha az ízület nem mozog, még merevebbé válik, a szövetek a gyulladástól hegesednek. Ez még fájdalmasabb mozgást eredményez, ami megint csak akadályozza a váll mozgatását és eléri a „befagyott váll” állapotot.

A befagyott váll nagyban befolyásolja a páciens mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységeit is. Az életminőség nagyban romlik, ami pszichésen is negatívan hat az egyénre (és környezetére is), a gyógyulási folyamat nagyon hosszú, akár 2 évbe is telhet, mire a vállízület visszanyeri minden funkcióját.

A befagyott váll létrejöhet korábbi sérülés vagy műtét következményeként is, de legtöbbször nem köthető korábbi történéshez, nem beazonosítható az oka, külső behatás nélkül jelentkezik. Korábbi sérülés vagy műtét lehet olyan, ami a vállat érintette például izomszakadás, felkarcsont törése stb, aminek következménye a hosszan tartó rögzítés volt.

A hosszan tartó rögzítés hatására sajnos nagyon könnyen kialakul a befagyott váll szindróma. Ezért fontos bármilyen vállsérülés után a gyógytorna, hogy ezt megelőzzük. Ugyanilyen következménye lehet egy nem konkrétan vállat érintő történésnek is, például emlőeltávolítás vagy agyvérzés, ugyanis ezekben az esetekben is a váll mozgatása válik akadályozottá.

A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb 50 év feletti nőknél, és a bal vállukat érinti a gyulladásos elváltozás. Bizonyos megbetegedéseknél, például cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek és Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.

A befagyott váll szindróma legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső és külső részén és a mozgásbeszűkülés. Legtöbbször nem tudni mi okozza. Legintenzívebben reggel jelentkezik, amikor a hosszas mozdulatlanság után Ön újra megmozdítaná a kaját.

Jellemzően nyugalomban is érez tompa, sajgó jellegű fájdalmat, ami mozgásra fokozódik. Mozgáskorlátozottság jelentkezik az ízületi tok megvastagodása miatt. Először a kifelé forgatás mozgásterjedelme szűkül be, majd az oldalra emelésé. Egyszerűen kivitelezhetetlenné válnak ezek a mozgások, és ez az Ön hétköznapi tevékenységeit nagyban akadályozza (nem tudja a feje fölé emelni és széttárni a karját).

Az aktív és a passzív mozgások ugyanúgy csökkennek, tehát a vizsgáló orvos vagy gyógytornász sem tudja továbbvinni az Ön karját. Hirtelen mozdulatra megsemmisítő fájdalmat érezhet a vállában. Ilyenkor a heges ízületi tok beszakad, ez okozza a rendkívüli vállfájdalmat.

A befagyott váll kezelése, gyógyulása egy hosszú folyamat, ami akár két évet is kitehet. A betegség három szakaszra osztható: a fagyás, a fagyott állapot és az olvadás.

A fagyás fázisa az első panaszok megjelenésétől számítva 3-6 hónapig tart. Intenzív fájdalom keletkezik legtöbbször ok nélkül, és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, így Ön egyre kevésbé használja a karját. Ezért a mozgásterjedelem drasztikusan lecsökken, ami Önt a hétköznapi tevékenységeiben nagyban akadályozza.

Ezt követi a befagyott állapot, ami a tünetek megjelenésétől számított 3.-12. hónapban figyelhető meg. Ebben a szakaszban a fájdalom ugyan mérséklődik, de a mozgásbeszűkülés folyamatosan romlik. Egyre nehezebben mozgatja a karját, bizonyos egyszerű mozdulatok is egyszerűen kivitelezhetetlenek. Nagyban romlik az életminőség.

Ezt követi az olvadási fázis. A fájdalom fokozatosan mérséklődik ebben a szakaszban és elkezd mozogni a váll, szépen lassan elkezdenek visszatérni a mozgások. Az olvadás akár egy évig is eltarthat. A befagyott váll általában magától gyógyul.

Összességében általában 1,5-2 évet szoktak mondani gyógyulási időnek, bizonyos esetekben akár 3 évig is eltarthat a folyamat, mire a váll funkciója helyreáll. Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy időben diagnosztizálják a befagyott váll szindrómát.

A befagyott váll kezelése legtöbbször konzervatív úton történik gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek illetve injekciók formájában. Emellett nagyon fontos a szakemberrel végzett gyógytorna, a mozgásterjedelem növelése céljából.

Mi gyógytornászok különböző nyújtó és mozgásterjedelem növelő gyakorlatok végzését javasoljuk, de csak fájdalomhatárig, mivel a fájdalom a szervezetben olyan reakciót vált ki, amely tovább fokozza a hegesedést. A leghatékonyabb a gyógytorna manuálterápiáva kiegészítve. A manuálterápia segíti helyrehozni az ízületben létrejövő mozgásokat, így utána a nagy mozgások, mint a kar emelése már könnyedebben tud megtörténni.

A mozgások gyorsabb visszanyerése érdekében történhet műtéti beavatkozás is. Műtét után a fájdalom jelentősen csökken. Ilyenkor a megvastagodott kötőszöveteket bemetszi az operáló orvos, hogy segítse a mozgás létrejöttét. Műtét után is elengedhetetlen a gyógytorna kezelés a mozgások helyreállításához.

A vállfájdalom a második leggyakoribb mozgásszervi panasz a derékfájdalom után, amivel a páciensek orvoshoz vagy gyógytornászhoz fordulnak. A vállfájdalom előfordulása az életkor előrehaladtával jócskán nő.

Nagyon gyakran előfordul velünk, gyógytornászokkal, hogy egy társaságban valaki meghallja, hogy gyógytornász vagyok, és már kérdezi is, hogy neki miért fáj a dereka vagy a válla. Sajnos erre alapos kikérdezés és vizsgálat nélkül nem lehet választ adni, akármilyen okos is a gyógytornász.

Nagyon sok oka lehet a vállfájdalomnak, először is ki kell deríteni, mitől fájhat a válla a páciensnek, és ezután célzott gyakorlatokkal, terápiával a fájdalom okát kell megszűntetni. A vállízület és a váll környéke egy nagyon összetett terület, minden esetben szükség van egy alapos betegvizsgálatra/állapotfelmérésre, hogy utána korrekt választ adjunk arra, hogy mitől fáj valakinek a válla. Ugyanez vonatkozik a kezelésére is.

Nem lehet általánosítani, hogy valakinek bevált egy krém a vállfájására, az mindenkinek jó lesz bárhogyan is fáj a válla. Minden esetben érdemes és ajánlott gyógytornásszal vagy orvossal konzultálni, ha Önnek fáj a válla. Persze először mindenki próbál megoldást találni a panaszára az interneten, de legyen körültekintő.

Több típusú vállfájdalom esetében is elsődleges a gyulladáscsökkentés és fájdalomcsillapítás. Ezt próbálhatja krémekkel (pl. Voltaren, Flector, Flexagil, Fekete nadálytő) illetve szájon át szedhető gyógyszerekkel is csillapítani. Léteznek tapaszok is, ugyanezekből a termékcsaládokból.

Ha a gyulladás csillapodott és a fájdalom csökkent, akkor kezdődhet az aktív torna, a váll mozgásterjedelmének növelése. Léteznek egyszerű gyakorlatok, amit elvileg bárki könnyedén meg tud csinálni, de gyakorlatilag a fájdalom és félelem miatt a szervezet csal, és nem úgy csinálja a gyakorlatot, ahogy azt kéne. Itt lesz nagy szerepe a gyógytornásznak, hogy észrevegye ezeket a kompenzációkat és korrigálja a mozgásokat.

Egy terápia elején az is megoldás lehet, hogy a gyógytornásza betanít Önnek pár gyakorlatot (és a helyes kivitelezést), amit Ön az otthonában végezhet. Ha nagy hatékonyságot szeretne elérni a gyógytornában, akkor azt gyógytornász felügyelete mellett kell végezni.

Vállsérülések után a mozgásterjedelem növelésére nagyon praktikus eszköz egy csiga, amin kötelet lehet húzogatni. Így Ön könnyedén az otthonában nagyon gyakran tudja végezni a mobilizáló gyakorlatokat.

Vállfájdalom esetén ajánlott orvost vagy gyógytornászt felkeresni. Amennyiben Ön járt már orvosnál, és gyógytornát javasoltak, a következőket kell tudnia: Minden orvosi dokumentációjára szükség lesz az első alkalommal, mikor a gyógytornászhoz megy.

Az első alkalom egy állapotfelmérés. Sokan gondolják, hogy őket már megvizsgálta egy orvos, már megvan a diagnózis, akkor mégis miért kell újra a gyógytornásznál is egy állapotfelmérés. Mert a gyógytornász az Ön funkcionális állapotát fogja felmérni.

Először is kikérdezi a panaszairól, nagyon részletesen, mióta tart, pontosan hol fáj, mire fokozódik, mire csökken, milyen kezeléseket kapott eddig, stb. Az erre adott válaszok alapján, a gyógytornász már nagyjából látja, mivel állhat szemben. Ezután megnézi az orvosi dokumentációkat, hogy a szakorvos mit vizsgált, milyen képalkotó vizsgálatok történtek, azok mit mutattak.

Ezután jönnek a funkcionális tesztek. Testtartás vizsgálat, váll környékének megtekintése,váll mozgásainak vizsgálata, nyaki gerinc mozgásainak vizsgálata és az úgynevezett speciális tesztek, amik egyes izmok és szalagok működését tesztelik le.

Ebből a 3 dologból, tehát a páciens által elmondott panaszokból, az orvosi és képalkotó vizsgálatokból és a funkcionális tesztekből fog a gyógytornász felállítani egy funkcionális diagnózist. Ez azt jelenti, hogy nem csak azt mondja, hogy ez egy váll ütközéses szindróma, hanem megtalálja ennek az okát, hogy melyik izom működik elégtelenül, esetleg a lapocka előrebillent pozícióban van, ez melyik izom gyengeségéből vagy megrövidüléséből adódik, és így tovább. Hibákat talál a szervezet működésében, és a gyógytorna célja ezeknek a kijavítása.

A gyógytornát ezután úgy kell elképzelnie, hogy a gyógytornász vezetésével, korrigálásával kell csinálni a gyakorlatokat. A gyógytornász figyelemmel követi az Ön mozgásit, és korrigálja, ha az nem megfelelően történik. Fontos, hogy ezek a gyakorlatok jól legyenek elvégezve, mert csak abban az esetben hasznosak.

A gyógytornász olyan gyakorlatot tud csak Önnek házi feladatként adni, amit Ön biztonságosan és helyesen el tud végezni. Így általában nem szokott túl sok házifeladat lenni. A gyógytornász személyre szabott gyakorlatokat fog adni, ezekről leggyakrabban nincs leírás, nincsenek standard gyakorlat listák.

Mindent részletesen el fog mondani, hogy az Ön állapota milyen fokú, nagyjából mennyi idő kell a fájdalom megszűnéséig majd a funkció helyreállásáig, és heti hányszor kell ehhez gyógytornára járnia illetve otthon gyakorolnia.

A gyógytorna nem fáj és nem is fájhat. Ha egy beszűkült mozgásterjedelmű vállat kell újra mozgásra bírni, az kellemetlen. Minden feszül, az izmok a szalagok az ízületi tok. Ehhez a gyógytornász a lehető legkényelmesebb pozíciót fogja adni Önnek. Ha az izmok el tudnak lazulni, könnyebben fogják engedni a mozgásokat is.

Tehát feszülést, kényelmetlen érzést érezhet, de éles nyilalló fájdalmat nem. Ha ilyet érez, bátran jelezze gyógytornászának (de általában gyógytornásza olvas az Ön arcából és az izmai feszességéből, tehát biztosan észre fogja venni ezt). A váll gyógytornához kényelmes ruházat kell, egy kényelmes melegítőalsó, ha fel kell feküdni a kezelőágyra, ne legyen kényelmetlen a farmer.

Váll vizsgálatakor és kezelésekor a legjobb, ha szabadon látja a gyógytornász ezt a területet, valószínűleg meg fogja kérni, hogy felülről vetkőzzön le, nőknél a melltartó maradjon. A gyógytornához jó, ha van egy laza póló, vagy egy pántos felső még megfelelőbb.

A vállműtétek vagy vállsérülések után is elengedhetetlen a gyógytorna. Ha történik egy váll sérülés, a vizsgálatok után (orvosi vizsgálat, Rtg) mindig a nyugalomba helyezés és fájdalomcsillapítás az első. Ha nincs törés, ficam vagy szakadás, az egyszerűbb sérülések akár maguktól is gyorsan helyrejönnek.

A gyógytorna célja a gyógyulási folyamatok elősegítése, optimalizálása, a sérült rész tehermentesítése, a helyes mozgások újratanítása, az esetleges szövődmények kiküszöbölése. Ez óvatos mobilizáló gyakorlatokkal kezdődik, az erősítő gyakorlatok a teljes mozgásterjedelem visszaállítása után kezdhetőek.

Ha a sérülés súlyosabb és műtéti beavatkozást igényel, a rehabilitáció egy kicsit hosszabb időszak. A váll rehabilitáció (mint minden más rehabilitáció) szigorú protokollhoz van kötve, (minden műtéti beavatkozásnak külön van egy protokollja), ahol a műtő orvossal egyeztetve, be kell tartani bizonyos szabályokat, a mozgásterjedelemmel és a terhelhetőséggel kapcsolatban, a szövetek gyógyulásának megfelelően.

Műtétet követően a vállnak pont optimális terhelésre van szüksége ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban visszaálljanak a normál funkciói. Első lépés mindig az óvatos mozgatás, mobilizálás, hogy megakadályozzuk, hogy a környező szövetek a nem mozgás hatására letapadjanak és további akadályokat képezzenek a mozgásterjedelemben.

Ezeket a gyakorlatokat a gyógytornász legtöbbször már a kórházban megmutatja, hogy Ön az otthonában tudja végezni. Ezek az óvatos gyakorlatok a legtöbbször ingagyakorlatok, amiket ülve, picit előredőlve, vagy állva, előrehajolva, a kart leengedve kell végezni.

A kar a saját súlyával ingázik kicsit minden irányba. Ez elősegíti, hogy az izmok befeszülése nélkül mozogjon a kar, amennyire azt a lágyrészek engedik. A másik mobilizáló gyakorlat, amikor a két kéz összekulcsolva, együtt mozog. Így az ép kar tudja vezetni, segíteni a sérült vagy műtött vállat.

Ezeket a gyakorlatokat mindig fájdalom határig kell csak végezni, persze normális a feszülés érzés, de az éles nyilalló fájdalom csak beíndítja a védekező izomfeszülést, és a váll kevésbé fog tudni mozogni.

Ha a mozgásterjedelem lényegesen javult, szinte teljes, megkezdhetőek az izomerősítő gyakorlatok. Ezek történhetnek eszközzel: legtöbbször gumiszalaggal, de akár saját testsúllyal is. A cél a rotátorköpeny izmainak helyreállítása. Ez az izom aktivációjával kezdődik, majd utána jön az izom állóképességének fejlesztése végül az izomerő növelése.

A rotátorköpeny izmai tartják középen a felkarcsont fejét, így elősegítve az ízületen belül létrejövő csúszó-gördulő mozgásokat, amik a nagymozgások alapjait adják. Ugyanilyen fontos a lapocka körüli izmok erősítése, amely izmok működése szerepet játszik a helyes testtartásban és a megfelelő lapocka állásban. Ezek létfontosságú alapok és a rajtuk futó izmok munkáját biztosítják.

Mivel rengeteg vállsérülés vagy vállfájdalom vezethető vissza a lapockák nem megfelelő helyzetére illetve a rotátorköpeny izmainak nem megfelelő működésére, ajánlott már a panaszai megjelenésének kezdetén gyógytornászt felkeresni a nagyobb baj megelőzése érdekében.

Vállfájdalom és edzés? Sajnos nem a legjobb kombináció. Konditermi edzések során vagy saját testsúlyos edzések során merülhet fel a leggyakrabban ez a kérdés.

Vállcsúcs fájdalom alakul ki, amikor a lapocka nyúlványa (acromion) és a kulcscsont külső vége által alkotott ízület elhasználódik. Az AC ízület károsodásához nagy és sorozatos erőbehatás kell, ami jellemzően fej fölött történik.

Amióta van konditerem, azóta van AC ízületi kopás. Különösen gyilkos az ízületre nézve az nyakból nyomás és a fekve nyomás, főleg ferde padon. Ilyenkor rettentő nagy súly terhelődik az ízületre, az ízület összefeszül, ebben a feszült állapotban elforog egymáson és tönkreteszi a benne lévő porcot, aminek a feladata az ízület kiegyenlítése lenne.

Ezek a tünetek fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben enyhe vállcsúcsi fájdalommal kezdődik edzés után, majd állandósul két edzés között, végül a bemelegítés után se tűnik el. A tompa fájdalom egyre fokozódik, Ön éjszaka is felébredhet rá, ráfeküdni is fájdalmas. Fej fölötti mozgásoknál nyilalló fájdalom jelentkezik. A kar véghelyzeti emelő mozgásának és a kar keresztező mozgásának szűkül be a mozgásterjedelme.

Ha Ön ilyen panaszokat tapasztal, ne várja meg, míg visszafordíthatatlanul károsodik az ízülete. Az esetek nagy részében a panaszok konzervatív kezeléssel csökkenthetőek, megszűntethetőek. Egy éppen kialakuló fázisban (a panaszok kezdetén) a váll nem terhelése is teljesen elegendő lehet.

Tehát nem ajánlott ilyenkor konditerembe menni, kettle-bellt emelgetni, teniszezni, könyökre támaszkodni, és minden olyan gyakorlatot végezni, amire jelentkezik vagy jelentkezni szokott a fájdalom.

Ha a panaszok már több ideje tartanak, valószínűleg szükség lesz gyógyszeres gyulladáscsökkentésre, fájdalomcsillapításra tabletta vagy akár tapasz formájában. Jótékony hatású lehet valamilyen „porcerősítő” készítmény, ami a tönkretett ízület alkotóelemeit próbálja visszajuttatni a szervezetbe.

Súlyosabb esetekben injekció kúrát javasolnak a szakorvosok, szteroid tartalmú majd porctápláló injekció sorozatot. Ez az esetek nagy részében segít elkerülni a műtéti beavatkozást. A gyógytorna az AC ízület kopásán sajnos nem segít, de azért fontos, mert a lapocka stabilizálásával és a rotátorköpeny izmainak aktiválásával helyesen kivitelezett mozgásokat érhetünk el, amik sok esetben a panaszokon tudnak segíteni.

Az interneten rengeteg ötlet, videó, otthoni edzés lelhető fel mindenféle panaszra. Fáj a dereka? Ez az egy gyakorlat megoldja! Fáj a térde? Ezzel kell bekenni és máris meggyógyul! Fáj a nyaka? Ez a gyakorlatsor újjá varázsolja! És vállfájdalmakra is vannak biztos megoldást kínáló videók. Ön is biztosan érzi, hogy ez így túl könnyűnek tűnik.

Mindenek előtt javasolt felkeresni egy gyógytornászt, aki megvizsgálja Önt, és kideríti, mi bújhat meg a panaszai mögött. Melyik izma gyengült, melyik izma rövidült, hol kéne többet mozognia a vállának, hol mozdul el többet, mint amit neki kéne. Ezt hívjuk funkcionális állapotfelmérésnek. Ez egy alapos vizsgálat. A test minden hibáját kiszűri a gyógytornásza, és azután tud adni Önnek személyre szabottan megfelelő gyakorlatokat.

Otthoni válltornának tehát akkor van létjogosultsága, ha tudjuk, hogy az használni is fog az Ön panaszaira. Abban az esetben, ha Önnek nem volt komoly sérülése, panasza, akkor az otthon végezhető gyógytorna gyakorlatok is javulást fognak hozni, persze miután ezt a gyógytornásza betanította Önnek.

Az otthoni válltorna során is ugyanúgy kell törekedni a tökéletes kivitelezésre, mintha a gyógytornásza szeme és keze ott lenne, csak így hatékony. Milyen esetekben lehet jó az otthoni válltorna? Ülőmunka, rossz testtartás, előreesett vállak, vállizmok, nyakizmok görcse, nyakfájás, vállízület kopása, hátfájás.

Általában egyszerű, átmozgató gyakorlatsorokat szoktak feladni a gyógytornászok házi feladatnak. Ezeket rendszeresen, minél gyakrabban kell elvégezni, a kívánt hatás elérése érdekében. És ezeket általában ellenőrzik is a gyógytornászok.

Például egy hét múlva Önnek vissza kell jönnie a rendelőbe, gyógytornásza megnézi, kontrollálja, hogy jól végezte-e a gyakorlatokat, és kaphat új, esetleg nehezebb, összetettebb gyakorlatokat is. Itt mindenképpen ismét meg kell említeni, hogy a gyógytornász szakemberrel végzett gyógytorna biztos hatékonyságú, míg az otthoni torna inkább a mozgásban tartást és a vérkeringés javítását célozza meg.

Komolyabb problémák, sérülések esetén, a gyógytornásza mondani fogja Önnek, hogy mi az, amit otthon tud tenni a javulása érdekében, de a célzott és korrigált gyógytorna gyakorlatokat a gyógytornász vezetésével lehet csak kivitelezni.

A gyógytornász észreveszi a szervezet legapróbb kompenzálását, így a gyakorlatokat valóban az az izom fogja elvégezni, akinek kell. A gyógytornász, szinte Röntgen szemekkel látja, hogyan mozdulnak el az Ön csontjai, hogyan dolgoznak (vagy nem dolgoznak) az Ön izmai.

A gyógytornász 4 évig egyetemen tanulta a komoly anatómiai és biomechanikai alapokra épülő szakmáját és ezután rengeteg időt szánt arra, hogy különböző tanfolyamokon mélyítse el a tudását az egyes szakterületekben. Rendelőnkben minden gyógytornásznak nagy szakmai tapasztalata van, így biztosan talál megfelelő szakembert az Ön problémájára.

Nem csak telefonon, hanem online is bejelentkezhet hozzánk gyógytornára. Oldalunkon a naptárban egyszerűen kiválaszthatja az Önnek tetsző szabad időpontot és az Önnek szimpatikus gyógytornászt. Ha bármiben elakad, vagy esetleg kérdése lenne, hívja telefonon recepciósunkat. Ő mindenben tud segíteni, akár az Ön panaszainak megfelelő gyógytornász kiválasztásában, akár a rendelő megtalálásában. Kérhet visszahívást is.

Az első lépés a gyógytornához az állapotfelmérés. Ez körülbelül egy egy órás vizsgálat, amikor a gyógytornász nagyon alaposan kikérdezi Önt (mi a panasza, mire fokozódik, mióta tart, és még sok célirányos kérdés). Ezután megnézi az orvosi dokumentációkat. Ha járt már panaszával orvosnál, okvetlenül hozza magával ezeket az orvosi dokumentációkat, képalkotó felvételeket (a leletet/leírást is és a CD-t is).

Ezután gyógytornásza megnézi a testtartását, majd mozgásos vizsgálatokat végez. Ezután jönnek az úgynevezett funkcionális tesztek, amikkel a fájdalom okát tudja kideríteni. Végül ebből a három dologból: az Ön által elmondott panaszokból, a képalkotó vizsgálat vagy egyéb orvosi vizsgálat alapján és a funkcionális tesztek alapján gyógytornásza megállapítja mi állhat a panaszai hátterében. Ezt részletesen elmagyarázza Önnek. Ha kérdése van, bátran felteheti.

Ha a panaszai olyan súlyosak, hogy orvoshoz kell Önt irányítani, gyógytornásza korrekten tájékoztatni fogja Önt ennek útjáról, módjáról.

Ezután gyógytornásza elmondja Önnek azt is, milyen rendszerességgel, nagyjából hány alkalommal kell jönnie ahhoz, hogy a panaszai javuljanak és milyen javulás várható.

Ezt követően meg is beszélhetik akár személyesen, mikor kezdődik az első alkalom gyógytorna. Milyen ruhában kell lenni?

Az állapotfelmérésre és majd a gyógytornára is hozzon magával átöltözős ruhát, egy kényelmes nadrágot (ne farmer), kényelmes pólót, váll vizsgálatnál a nők melltartóra kell, hogy vetkőzzenek.

Rendelőnkben adott az átöltözési és tusolási lehetőség. Rendelőnkben gyógytornászaink nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, így Ön biztosan megtalálja a problémájában jártas szakembert.